Amikor néhány hete Bogdan Stanoevici diaszpóráért felelős tárca nélküli miniszter bevallotta, hogy jelenleg nincs pontos kimutatásuk a határokon túl élő és dolgozó romániai állampolgárok számáról, s csak és kizárólag becsült adatokra alapozhatnak, még nem sejthette senki, hogy a nagy garral beharangozott államfői választások első fordulójában botrányos incidensekre kerül sor Párizsban, Londonban, német, spanyol és olasz városokban! S azt sem, hogy ezrek és ezrek rekednek a választási irodák kapuin kívül, és nem adhatják le szavazataikat!
De nézzük a tényeket. Noha a miniszter csak becsüli a külföldön élő románok számát (szerinte Spanyolországban több mint egymillió, Olaszországban közel egymillió romániai állampolgár él és dolgozik), összesen mintegy hárommillióra tehető a diaszpórában élő román állampolgárok száma, a választási iroda adatai mutatják, romániai idő szerint vasárnap 23 óráig 153 677 román állampolgár élt szavazati jogával a 294 külföldi szavazókörzet valamelyikében. Olaszországban 35 508-an, Spanyolországban 33 053-an, a Moldova Köztársaságban 21 980-an, Nagy-Britanniában 7977-en, Franciaországban 7119-en, Németországban 7320-an és Belgiumban 5951-en éltek szavazati jogukkal. Mindez a választásra jogosult diaszpórában élők számához képest nagyon kevés. (2009-ben az elnökválasztás első fordulójában 94 ezren éltek külföldön szavazati jogukkal, majd a második fordulóban 147 754-en voksoltak.)
Az érdeklődés tehát viszonylag nőtt, noha az általános szervezetlenség miatt ezrek és ezrek nem adhatták le voksukat, órákig álltak sorban, a párizsi követségre többen be is törtek, mivel csak azok szavazhattak, akik belül voltak az épületen, a nagykövet kihívta a csendőrséget, s Románia örök dicsőségére a megjelenő csendőrök egyike megvetően jelentette ki: ezek vagytok ti, románok, csak cirkuszt csináltok állandóan! Londonban is zavargás tört ki, sokan nem adhatták le szavazataikat, akárcsak Münchenben vagy Stuttgartban. A választási iroda a külügyminisztériumra, míg a tárca az irodára hárítja a felelősséget. Ha minden igaz, hamarosan egyeztetnek az érintett felek, hogy a hasonló fejetlenségek a következő fordulóra elkerülhetők legyenek.
Az bizonyos: több, sokkal több körzetben kellett volna szavazóirodákat megnyitni. Ion Jinga londoni nagykövet szerint az Egyesült Királyságban 13 szavazóiroda volt, három Londonban, de több szavazóbiztos nem jelent meg, nem kaptak engedélyt a voksolás meghosszabbítására sem, urnazáráskor is hatalmas sorok várakoztak. A nagykövetség előtt még legalább ezren maradtak, akik nem adhatták le a voksukat. Tüntettek, és a helyszínre 10–12 rendőrkocsi szállt ki.
Egy bizonyos: lehet arra cinikusan hivatkozni, hogy a külföldre szakadtak nem is akarnak szavazni, de ha így szervezik meg, akkor még azoknak is elmegy a kedvük, akiknek szándékában áll. S akkor ott vagyunk megint, ahol voltunk, vagy még ott sem.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
