Felső-Háromszék egyik északi fekvésű, szentföldi faluja Kézdiszárazpatak. Ha csak új óvodáját, korszerűsített kultúrházát nem számítjuk, könnyen el lehetne mondani, hogy nem történt itt a lepergett negyedszázad alatt nagyarányú változás, bár a két magánpékség szintén a rendszerváltozás utáni idők hozadéka. Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester elmondta, hogy csak most került sor a községközpont infrastruktúrájának kiépítésére, s a csatolt falvakban is késnek a látható csodák.
Gelcsáva a kultúrház előtt
Egyedül a fotóriporter számára volt tüneményes a zajongó népesség: a nyugdíjakra vártak, lesték a szállítóeszközt, amellyel a községi posta hozza minden hónap vége felé, amiből aztán a mindennapi életet kissé tovább lehet tolni. Itt nemcsak a nyugdíjukra várók zajonganak – világosítottak fel –, a postai személyzet leépítése miatt mindig késve érkeznek a küldemények, a számlák garmadája, amit viszont azonnal ki kellene fizetniük.
A gelcsáva tehát zajongás, a román gîlceavă szó idehonosodott változata, de hogy milyen úton és mikor, az egyelőre számunkra is kérdés marad. Mint láttuk, itt, a falu alsó részén, az iskola, az óvoda és a kultúrotthon térségében zajlanak a fontosabb események. Hazafelé vonultak a főúton az óvodásokat kísérő szülők, szabadultak az általános iskola tanulói, várakozott a türelmetlen tömeg. Csurulya Ferenc tanácstag csendesítette a zajongó cigányokat, s a közeledő télre való tekintettel ügyelte a kultúrotthon mögött épülő fásszín, az egyetlen jelenlegi beruházás munkálatait, mert fel kellene vágatni a tüzelőt, s raktározni, legyen mivel fűtőzni, ha megindul az erős téli huzat lefelé a Kászon-patak völgyén.
Odalett a padlómozaik
Emlékeink-értékeink pusztulása olykor pótolhatatlan. Ezért bosszankodunk, amikor Bíró Levente, a helybeli Opra Benedek Általános Iskola programfelelőse elmondja: az iskola épülete alatti terület annyira nedves, hogy a víz és a salétrom miatt teljesen tönkrement Márton Emil néhai lelkes néptanítónak és falutudósnak a helybeli Leánymező mondáját megörökítő padlómozaikja. Igyekeznek minden tanítványukkal megismertetni a mondát és tovább adni az elkövetkező nemzedékeknek. Bemutatta a tanulók által a faluban gyűjtött maroknyi mondaváltozatot, és kezünkbe nyomta azt, amelyet Mike Kinga tanulólány jegyzett le nagyanyja visszaemlékezése alapján. A tanító azt is lehetségesnek tartja, hogy a mozaikot az iskola területén újra megörökítik.
„Egyszer régen egy lány kihajtotta a teheneket legelni az erdő szélébe – jegyezte le Mike Kinga. – Vele ment kutyája is. Legeltetés közben eltűnt egy tehene. Nagy keservesen a keresésére indult a szegény leány. Bejárta az egész erdőt, de nem lelt nyomára. Eközben lassan kezdett sötétedni. A lány egy tisztásra talált. Fáradt volt. Felmászott egy magas fára, onnan nézett körbe, kereste tehenét. Két fénylő pontra lett figyelmes, azt hitte, hogy ordas-farkas, pedig csak kis kutyájának szemei fénylettek. Nagyon megijedt, s holtan zuhant a földre. Ott találták meg reggel. Azóta lett Leánymező a neve annak a helynek. Akik arra járnak, mindig dobnak oda egy zöld ágat a lány emlékére.”
Mielőtt az iskola pillanatnyi helyzetét felvázolnánk, a múlt emlékei és a jeles névadó Opra Benedek kapcsán az ott őrzött képzőművészeti értékekre figyelünk: Vetró András fémdombormű-plakettjére és a folyosón őrzött Opra Benedek-portréra, amelynek alkotója Kézdivásárhely jeles képzőművésze, Kosztándi Jenő. Opra Benedek (1907–1978) Szárazpatak szülötte, francia–magyar szakos tanár, jeles pedagógus, az 1956-os magyar szabadságharc itthoni szimpatizánsa, akit a letűnt rezsim megkínzott, a forradalom posztumusz kitüntetettje. Az iskola udvarán megcsodáltuk a kézdialmási Tamás Károly szakrális szobrászművész Márton Áronról készült egész alakos alkotását. A körülötte játszadozó kisgyerekek mind tudták, hogy a püspök atya szobra. A terméskő talapzat Jakabos Antal, a szobor fölé emelt remek ácsmunkaépítmény a helybeli Antal fivérek munkája. Október 23-án az iskola is megemlékezett az 1956-os magyar forradalomról, és virágot helyeztek el Opra Benedek-emlékeinknél.
– Örömmel újságolhatom – folytatta Bíró Levente –, hogy kisegítő osztállyal gazdagodtunk, ami a természetes népszaporulat hozadéka. A többi osztályaink alsó és felső tagozaton is, sajnos, mind félosztatúak. Az iskola épületével nincsenek bajok, fánk is van, működik a központi fűtés. A romaprogramból létrehozott korszerű óvodaépületben nagyon jók a körülmények, ott rendel egy héten egy alkalommal a szentléleki családorvos is. Sok évvel ezelőtt tanítványaink segítségével kezdtük gyűjteni a lassan feledésbe merülő régiségeket, s ezekből mára már összeállt egy falumúzeumnyi gyűjtemény, amelynek az egykori felekezeti iskola épületében adott helyet a római katolikus egyházközség. Haszmann Ágota kollégánk hasznosnak mutatkozó partnerkapcsolatot létesített iskolánk és a felsőcsernátoni iskola között.
Gondok a faluban
– Leghamarabb az iskola út felőli részén kellene kicserélni a kerítést – mondta a falufelelős Csurulya Ferenc –, az idő megette a lécezetét, ez nem is kerülne túl nagy kiadásba. Áldatlan állapotban lenn, a falu elején a buszbeálló. Le kellene bontani, rendezni környékét, kialakítani körülötte egy parkocskát. A polgármesterünk megígérte, hogy még ebben az évben elkészül. A mi segítségünkre lehet számítani. Szárazpatakon sohasem volt aszfaltozott út. A kavicsos főutat legutóbb a polgármester grédereztette meg, de nagyon rongálja esőzéskor, hóolvadáskor a víz, a sáncokat feltölti a mezei utakról befutó iszapos latyak. A falulakókat felszólítottuk, takarítsák ki a vízátereszeket, hogy ne juthasson ki a víz az útra.
– Mikor kerülhet sor a községközponthoz tartozó falvak infrastruktúrájának kiépítésére? – kérdeztük Balogh Tibor polgármestert, aki elmondta, hogy korábban készült egy terv, amely magában foglalja Szárazpatak ivóvízzel való ellátását, s a Kászon folyó melletti alluviális síkságra telepített fúrásokra alapoz. Ha alkalmas kiírási lehetőség nyílik, ezt a tervezetet kell majd felújíttatni.
– Panaszodnak a helybeliek, hogy a postai szolgálat mindig a legkésőbb jut el mihozzánk – ecseteli a falufelelős. – Október 28-án még itt várakoztak az idősek és a betegek is a pénzükre, bajaikat, adósságaikat szerették volna rendezni. Ismeretlenül is kérem a postahivatal vezetőjét, hogy orvosolja a szárazpatakiak panaszát.
Délutánba hajolva is élénk a falu. Szekerek-traktorok igyekeznek, miként a kisegér ősszel, mindenki szállít valamit. A legfontosabb az őszi trágyázás – mondták, a jövő évi kenyérgabona már a földben. Bár nem a legjobb minőségű a talaj, az idei időjárás kedvezett a pityókának. A baj, hogy itt sem ígérnek többet 35 baninál kilójáért a viszonteladók. Jól eresztettek a kalászosok is, gondot a kukorica okozott, s az is csak a vadak miatt – magyarázták. A torjai hegyekből aláereszkedő medvék, de még inkább a vaddisznók tettek benne tetemesebb kárt. Vannak, akik már az ősz elejétől kinn, a termény mellett töltik az éjszakát. Akinek olyan helyen található a földje, két-három kutyát kell tartania, hogy meg tudja őrizni, amije van. Már semmitől sem tartanak a vadak, éjjel bejönnek a Kászon vize lokján levő földekre is.
Megújult a templom
Bekopogtattunk régi ismerősünkhöz, Opra András katolikus gondnokhoz is.
– Tíz esztendeje szolgál minket Bodó Imre esperes úr – részletezte az eklézsia dolgait. – Az ő ideje alatt sok mindent elvégeztünk. Megépült a ravatalozó, kijavíttattuk az omladozó Pócsa-kriptát, megújult a templomunk. Újrafedtük és kívül-belül meszeltettük a papi lakást, vezetékes vízzel láttuk el. Téli tüzelővel el van látva az esperesünk, mert rendelkezünk 17 hektár egyházi erdőbirtokkal. Tavalyelőtt fenyőt vágattunk ki, s abból elkészítettük a felekezeti iskola telkén a közkertet. Kaszálókkal együtt van ugyancsak 17 hektár földterületünk, amit bérbe adtunk, s most fognak bejönni a pénzek, amiből majd gazdálkodik az egyházközség.
– Milyen távlati terveik vannak?
– Csak említettem az esperes úrnak, de nem tárgyaltuk részleteiben, hogy rendbe kellene tennünk a kántori lakot, legyen alkalmas egyházi-közösségi rendezvények megtartására, temetések utáni kínálmációk, hathetes misék utáni alkalmak rendezésére.
Bodó Imre esperestől kaptuk a meghívást: Gyertek hozzánk, nálunk is vannak események. Úgy esett, hogy látogatásunk idején nem találkozhattunk, de később közölte: Márton Áron püspök atya rendelkezése szerint minden év novemberében tartják az egyházkerületben a szentségimádásokat, és november 24-én szeretettel várnak.
A szárazpataki templom búcsúját augusztus 24-én tartják. Titulusa az oltárképen is látható Szent Bertalan, Jézus tanítványainak, az apostoloknak egyike. Örményországban hirdette az evangéliumot, Krisztus vértanúja volt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
