Fotókiállítással, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes fellépésével, valamint táncházzal kezdődött tegnap a XXVI. Népzene- és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön. Az idei rendezvény különlegessége, hogy először lépnek fel a házigazda Háromszék Táncegyüttes színpadán a Gyergyói-medence falvaiból érkező adatközlők, akik a mai gálaműsoron mutatkoznak be olyan táncokkal, amelyek sokáig ismeretlenek voltak szakmai körökben is, és újdonságnak számít, hogy a vasárnapi gyermeknap programjai a színházba és az új stúdióba költöztek a korábbi rideg helyszín, a sportcsarnok helyett.
„Emberi arcok vettek körül, kísértek el egész eddigi életemben. Őket örökítem meg minden lehetséges alkalommal és módon. Számomra mindennek arca van: az éveknek, a tárgyaknak, az embereknek, tetteimnek és mulasztásaimnak” – fogalmazta meg Ádám Gyula életéről és pályájáról szóló önvallomását a 2006-ban Arc-poétika címen kiadott albumában, amelyben a kezdetekre így emlékszik: „1990-ben Márton Árpád festőnek mutattam néhány képünket, azt mondta, vége annak az időnek, hogy az számítson, ki amatőr, ki profi, ki kell állítani, és kész.”
Ádám Gyulának tegnap este a sepsiszentgyörgyi új stúdióban megnyílt kiállítása is arról tanúskodik, jó ismerője, megfigyelője az arcoknak, a világnak, ami a kifejezések mögött rejlik, belülről látja és láttatja a felcsíki, gyimesi és moldvai csángó ember életét, életérzéseit. A karcfalvi születésű fotográfus említett albumából válogatott (és nem csak) fényképsorozata életsorsokat tár elénk, dologidőben, ünnepnap, virrasztáskor, imádság közben és muzsikáláskor rögzít képeket.
A képíró (elfoglaltság miatti) távollétében megnyitott kiállítással hangolta rá a Háromszék Táncegyüttes az érdeklődőket a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes Hagyatékok című előadására, amelynek tánctörténeti bevezetőjében az együttes kialakulásuk sorrendjében végigvezeti a nézőt különböző korok táncstílusain, majd Belső-Erdély négy nagy néprajzi tájegysége magyar és román táncait mutatja be. Küküllő mentéről magyarózdi, bükkösi, magyarszentbenedeki magyar és gombatelki román táncokkal illusztrálják a vidék sajátos tánckultúráját, Mezőségről Szék és Csabaújfalu (román) táncai vannak jelen, a kalotaszegi Nádas mentéről szucsági és andrásházi (román) táncokat, Maros mentéről vajdaszentiványi és sárpataki táncokat hoztak magukkal.
Benő Barna, az előadás koreográfusa, a Bekecs Néptáncegyüttes vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, a Hagyatékok folklórműsor összeállításánál szem előtt tartották, hogy vannak olyan régebbi táncrétegek, amelyeket egyes román közösségek jobban megőriztek, mint a magyar falvak, ezért tartották fontosnak ezek bemutatását is.
A Bekecs Néptáncegyüttes idei harmadik sepsiszentgyörgyi fellépése után sem maradt kétség a nézőben: ez a társulat méltó arra, hogy a Nyárád mente kistérség hagyományőrző nagykövetének nevezzék, de a Bekecs-jelenség ennél is több, hisz három utánpótlás együttesén kívül Nyárádszeredában, Marosvásárhelyen és kilenc községben huszonhat néptánccsoportot indított és működtet a helyi önkormányzatok támogatásával.
