Új külügyminisztere van Romániának: Titus Corlăţean tegnap lemondott, helyére Teodor Meleşcanu volt külügyi kémfőnököt jelölte Victor Ponta kormányfő, Traian Băsescu államelnök pedig alá is írta a kinevezést. Az új miniszter első feladata az államfőválasztás második fordulójának megszervezése lesz a külföldi szavazókörzetekben.
Corlăţean jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával arról, hogy a külföldi szavazókörzetekben miképpen lehetne elkerülni az elnökválasztás első fordulójában történt fennakadásokat: november 2-án ugyanis többórás sorban állás után sem tudott minden román állampolgár szavazni az európai nagyvárosokban; akkor Victor Ponta kormányfő azt mondta, a külügyminiszter állásával felel azért, hogy ez a helyzet ne ismétlődhessék meg. A romániai és külföldi tiltakozási hullám nyomán a külügyi tárca a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről, további szavazófülkék felszereléséről és a bürokrácia egyszerűsítéséről döntött, de nem volt hajlandó növelni a szavazókörök számát, noha a választási iroda szerint ennek nincs jogi akadálya.
Corlăţean tegnap bejelentette: nem hajlandó – további külföldi szavazókörzetek létesítésével – „törvénytelenséget” elkövetni, ezért lemond a diplomácia éléről. Közölte: a külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a román állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal, bárhol is élnek, de a tárca értelmezése szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a már kijelölt csaknem háromszáz külföldi szavazókörzet mellett a két forduló között újabbakat létesítsenek.
Kémfőnök szervezi a második fordulót
Victor Ponta kormányfő Teodor Meleşcanut jelölte a külügyminiszteri tisztségre, és hangsúlyozta, hogy az országban 9,5 millió román állampolgár szavazott „rendellenességek nélkül” az elnökválasztás első fordulójában. Hozzátette: külföldön 160 ezren adták le voksukat, és mivel néhány külképviseleten akadtak olyanok, akik a nehézkes ügyintézés miatt nem kerültek sorra, a kormány mindent meg fog tenni, hogy külföldön is mindenki leadhassa szavazatát. Ponta maga is megerősítette Corlăţean álláspontját, miszerint nincs jogi alapja az újabb külföldi választókörök felállítását célzó ellenzéki követelésnek. Ponta szerint Traian Băsescu távozó államfő és a jobbközép ellenzék csak azért követel ilyen „törvénytelenséget” a külügyminisztériumtól, hogy ezzel ürügyet teremtsen a választás törvényességének megkérdőjelezésére.
A 73 éves Teodor Meleşcanu 1966-ban Gheorghe Gheorgiu-Dej kormányában jogi diplomával kezdett külügyi tisztviselőként dolgozni, és gyorsan haladt a ranglétrán: nagykövet és Románia ENSZ-küldöttségének titkára is volt. 1992 és 1996 között a szociáldemokrata kormányban külügyminiszter, később a liberális párt védelmi, majd ideiglenes igazságügyi minisztere volt, majd a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói tisztségét töltötte be, amelyről szeptemberben azért mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. November 2-án a voksok 1,1 százalékát kapta, és bejelentette, hogy a szociáldemokrata Pontát támogatja a második fordulóban, a miniszterelnök pedig úgy válaszolt: ha megválasztják államfőnek, Meleşcanu lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója.
Băsescunak fenntartásai vannak
Tegnap Meleşcanu már felesküdött a külügyminiszteri tisztségre. Traian Băsescu államfő a sürgősségre hivatkozva írta alá kinevezését, de fenntartásait is közölte: szerinte Corlăţean lemondása túl későn jött – azonnal vállalnia kellett volna az első forduló kudarcát –, Meleşcanut pedig az elmúlt évben a külügyi hírszerzés élén folytatott munkája miatt nem tartja megfelelő személynek. Az idő azonban sürget – tette hozzá –, és bízik abban, hogy Meleşcanu múlt heti kijelentése – miszerint az ő külügyminisztersége alatt nem történhetett volna meg, hogy ne tudjanak szavazni a külföldön élő román állampolgárok – nem üres beszéd.
Megoldás kell
Titus Corlăţean külügyminiszter lemondása nem oldja meg a külföldi szavazókörzetek számának gondját, Victor Ponta kormányfőnek gyorsan meg kell oldania ezt, vagy pedig ő is mondjon le – nyilatkozta tegnap Cătălin Predoiu, a Keresztény-Liberális Szövetség első alelnöke, aki szerint „ami történt, világosan mutatja, hogy Victor Ponta választási csalásra készül. Corlăţean lemondása nem fogja ezt elrejteni, és nem oldja meg a gondot, további szavazókörzeteket akarunk a szavazati jogukkal élni kívánó románok számára.” Predoiu felszólította Pontát, hogy „tegye azt, amit egy kormányfőnek tennie kell, és biztosítsa a szórványban élő románok azon alkotmányos jogát, hogy szavazhassanak”. Corlăţean lemondása szerinte csak porhintés, „a valóság és egyben a legnagyobb gond a megfelelő számú szavazókörzetek hiánya. Ez egy politikai manőver, amely azonban kudarcot fog vallani. A románok intelligensek és megértik, hogy mire megy ki a játék” – vélekedett.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Románok Európai Egyesületeinek Szövetsége is, amely tegnapi közleményében leszögezi, hogy Titus Corlăţean lemondása indokolt, de nem elég, és követeli, hogy az államelnök-választás második fordulójában ezer szavazókörzetet nyissanak meg külföldön, illetve kétszerezzék meg a már létező körzetek személyzetét, valamint a pecsétek számát is. A szervezet az államelnök-választás első fordulójában elkövetett szervezési hibák és mulasztások miatt ismételten felkéri Victor Ponta kormányfőt, hogy hozzon létre válságbizottságot, ő pedig találjon életképes megoldásokat arra, hogy a külföldön élő románok élhessenek szavazati jogukkal.
A határokon túl élő románok az államelnök-választás első fordulójában 95 államban, összesen 294 szavazókörzetben voksolhattak. A külügyi tárca az első fordulóra 600 ezer szavazólapot küldött ki, bár a hivatalos adatok szerint is mintegy hárommillió román állampolgár él külföldön. Az idei elnökválasztás első fordulójában 160 ezer román állampolgár szavazott más országban: a Moldovai Köztársaságban Victor Ponta kapta a legtöbb szavazatot, Nyugaton viszont a jobboldali jelöltek a voksok több mint 80 százalékát szerezték meg.
