Belföldi hírek

Amnesztiatörvény a választás után
A parlament azonnali összehívását követelte tegnap Victor Ponta kormányfőtől Klaus Johannis annak érdekében, hogy a törvényhozók még az elnökválasztás vasárnapi, második fordulója előtt elvessék a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatervezetet. Johannis szerint ellenfele csak így bizonyíthatja be, hogy a korrupcióellenes harc folytatására tett ígéretei nem csupán a választók megtévesztését szolgálják. A jobboldal államfőjelöltje azt kérte az SZDP elnöki tisztségét is betöltő Pontától: hasson oda, hogy a parlament pénteken utasítsa el a szociáldemokraták tavaly óta jegelt amnesztiatervezetét, ugyanakkor a törvényhozók adják ki az igazságszolgáltatásnak valamennyi meggyanúsított társukat, függetlenül attól, melyik pártban politizál az illető. Az SZDP tavaly decemberben akart amnesztiatörvényt elfogadtatni a parlamentben, de a végszavazást elhalasztották, miután akkori koalíciós partnerük, az NLP bejelentette, hogy nem támogatja a jogszabályt. Johannis az államfőjelöltek szerda esti televíziós vitáján azt jósolta, hogy az elnökválasztás után az SZDP azonnal napirendre tűzi a választások miatt félretett amnesztiatervezetet, és Ponta első államfői ténykedése az lesz, hogy kihirdeti ezt a jogszabályt. Johannis már a televíziós vitán is a parlament összehívását sürgette, de Ponta nem reagált kezdeményezésére, csak azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek is vannak korrupcióval vádolt politikusai. Teg­nap a parlament állandó bizottsága elutasította a plénum azonnali összehívását, és jövő keddre tűzte ki a következő ülést, amikor az amnesztiatervezetről és a gyanúba keveredett honatyák mentelmi jogának megvonásáról is döntenek.

Két liberális példája
Felfüggesztette párttagságát az NLP színeiben megválasztott Mora Ákos Daniel Maros megyei szenátor tegnap. Ő volt az egyik olyan politikus, akit Victor Ponta kormányfő többször is a korrupciógyanús ellenzékiek között emlegetett a Klaus Johannissal lezajlott két tévévitában. Mora elmondta: nincs elítélve – egy összeférhetetlenségi eljárása van folyamatban –, ezért szenátusi mandátumáról nem mond le, később pedig majd visszatér az NLP-be. Ugyancsak tegnap mentelmi jogának minél gyorsabb felfüggesztését kérte egy másik NLP-s, Mircea Roşca képviselő, akit kenőpénz elfogadásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség. Elmondta: nem kíván a mandátumába bújni, mert nem akarja, hogy azokkal vegyék egy kalap alá, akik kifosztották az országot, hiszen nagyon egyetért Klaus Johannis pártelnökkel az igazságszolgáltatás működését illetően, a rá vonatkozó vádakat pedig nevetségesnek tartja. A képviselőház kedden dönt Roşca mentelmi jogáról.

Jövőtől adóemelést javasolnak
Lemondani készül az egységes 16 százalékos adókulcsról a kormány, és 2016-tól háromlépcsős, 15, 25 és 35 százalékos jövedelemadót vezetne be, az ingatlanadókat pedig a következő két évben összesen 50 százalékkal emelné meg – tudatja a Mediafax hírügynökség pénzügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva. A javaslatcsomagról a költségvetési miniszter tanácsadó testülete tárgyal, és az egyik szakértő szerint semmi akadálya annak, hogy már 2015. január elsejétől bevezessék a háromlépcsős jövedelemadót; ez az egyik olyan módszer, amelyet a jövő évi költségvetési hiány fedezésére a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is elfogad. Az ingatlanadók emelése pedig elkerülhetetlennek látszik, a kormány már a jegybankkal is tárgyalt róla. Arra hivatkoznak, hogy a román állampolgárok jóval kevesebbet fizetnek a tulajdonukban levő lakásokért, telkekért, mint a többi európai, de valójában az októbertől öt százalékkal csökkentett társadalombiztosítási járulék miatti kiesést kell pó­tolni. A valutaalap és az EB pénzügyi küldöttsége december elején jön Bukarestbe, hogy az idei költségvetés végrehajtásáról, illetve az utóbbi hónapok kiadásainak jövő évre terjedő hatásairól tárgyaljon.