Tegnap délben a kolozsvári Sétáló Bábszínház Tigrisből nem lesz szalonna című bábos mesejátékával megkezdődtek a XXII. Erdővidéki Közművelődési Napok. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és Erdővidék Múzeuma által szervezett, tíz helyszínen zajló eseménysorozatnak Barót mellett Vargyas, Ürmös, Nagybacon, Kisbacon, Bibarcfalva és Olasztelek biztosít otthont.
A rendezvény hat napja alatt előadás hangzik el természeti értékeinkről, dokumentumfilmet vetítenek Kós Károlyról és az udvarhelyszéki hagyományos gyógymódokról, találkozni lehet a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztőivel, könyvet mutatnak be a moldvai magyarokról, átadják az Erdővidék Kultúrájáért Díjat, és huszárbált is tartanak.
Tegnap este az ifjúsági központ volt épületében Miniatűr történelem – Erdély története az őskortól a második világháborúig című ólomkatona-kiállítás első darabját, az 1849. július 2-ai kökösi csatát szemléltető terepasztalt, valamint a Gábor Áron sebesülése című diorámát mutatták be. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László megnyitóbeszédében az ólomkatonákat készítő Homoki Gyulával váló barátságának kezdetét elevenítette fel: a kézdivásárhelyi, népviseletbe öltöztetett babák gyűjteményéhez hasonló különlegességet keresett a múzeum számára, amikor a világhálón ráakadt a szentendrei mesterre, s meghívta vándorkiállítását Barótra, Sepsiszentgyörgyre és Kézdivásárhelyre. Ennek az együttműködésnek gyümölcse a mostani kiállítás. Folytatásként még idén a bodvaji ágyúöntést, várhatóan májusban pedig a tömösi csatát idézik fel az ólomfigurák segítségével. A cél – mondotta Demeter –, hogy az elkövetkező tíz esztendőben Erdővidék, illetve Erdély történelmének legfontosabb pillanatait megörökítő állandó kiállítás jöjjön létre. Bordi Zsigmond Lóránd régész, történész elismerte, Homoki Gyulának minden bizonnyal sok türelemre volt szüksége, amíg a katonákat és a kiegészítő kellékeket megfestette, de nem egyszerű az ő munkája sem: főként szubjektív visszaemlékezések és hadinaplók alapján próbálta rekonstruálni a 165 esztendeje történtek részleteit, ám megbízható forrást keveset lelt. A nehézségek ellenére Bordi szakmailag is érdekesnek, igazi kihívásnak találta az együttműködést.