Táplálékban és vízben hiányt szenvedő közösségek nagyobb eséllyel hisznek szigorú erkölcsű, nagy istenségekben – olvasható az Aucklandi Egyetem honlapján egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmányáról szóló közleményben.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány az emberi kultúrák evolúcióját kutatta, és azt találta, hogy a környezeti tényezők szerepet játszanak az emberi társadalmak alakulásában, és ebbe a vallási meggyőződés is beletartozik.
„Amikor az élet nehéz vagy bizonytalan, akkor az emberek a nagy istenségekben hisznek. Zord és kiszámíthatatlan viszonyok közt talán a proszociális, vagyis a közösséget segítő viselkedés szolgálja az emberek túlélését” – írta közleményében Russel Gray, az Aucklandi Egyetem pszichológiai karának munkatársa.
A vallás megjelenését sokáig kulturális vagy környezeti tényezőkkel magyarázták, a kettővel együtt még nem. Az új eredmények alapján az ember kizárólagos tulajdonságának tartott bonyolult rítusok és gondolatok ökológiai, történelmi és kulturális változók keverékéből keletkeztek. (MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
