Az EP 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmának kezdeményezésére. A széles körű társadalmi és politikai támogatottság ellenére az akkori környezetvédelmi EU-biztos, a szlovén Janez Potocnik elzárkózott attól, hogy a határozatnak érvényt szerezzen.
A most közösen megfogalmazott és elküldött levélről szóló tájékoztatásában Hölvényi György hangsúlyozta: Európában nem csak a magyarok ismerik a cianidos bányászat veszélyeit, hiszen e technológia okozta környezeti károk miatt számos más uniós tagállamban is hallatják hangjukat civilek és politikusok egyaránt. „A probléma Európa egészét érinti, melyre csak európai válasz, uniós szintű tilalom lehet a megoldás. A tét ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy sikerül-e hosszú távon megóvni ivóvízkészleteinket és egészséges környezetünket, vagy a pillanatnyi aranyláz hevében Lapp­földtől Erdélyen át a Halkidiki-félszigetig időzített bombaként ketyegő méregtavak keletkeznek, és páratlan értékű természeti kincsek tűnnek el örökre Európában” – fogalmazott a KDNP EP-képviselője.
A levélben arra kérték Karmenu Vellát, a november elsején hivatalába lépett új, máltai EU-biztost, hogy az európai polgárok hangját meghallva mielőbb kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmát. A képviselők célja az, hogy az új biztos politikai nyomás alá helyezésével új lendületet adjanak az uniós tilalom ügyének. Hölvényi kiemelte: az ügy fontosságát jelzi, hogy a kezdeményezést az EP hét frakciója közül ötnek több tagja biztosította támogatásáról – konkrétan a néppárti mellett a szocialista, a liberális, a kommunista és a zöld frakció. A magyar képviselő szerint e pártokon átívelő együttműködés jó példa arra, hogy közös célokért – az egyébként fennálló nézeteltéréseket félretéve – erős szövetségek alakulhatnak ki Európában.