Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban a Szolyvai Emlékpark Bizottság szervezésében tartott központi megemlékezésen Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, a párt országgyűlési frakcióvezetője beszédében kiemelte: vészterhes időben emlékezünk arra, hogy hetven évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok a kárpátaljai magyar és német férfiakat. Hozzátette: Kárpátalján szinte nincs magyar család, amelynek ne pusztult volna oda egy-két tagja, a 30–40 ezer elhurcolt alig egyharmada tért haza.  Hangsúlyozta: „Szolyván egy másik, hetven évvel ezelőtti tragédiára is emlékezünk, hiszen néhány hónappal korábban Kárpátalján körülbelül 90 ezer zsidó származású magyar honfitársunkat deportálta a német birodalom a magyar közigazgatás segítségével. Jövőre és 2016-ban emlékezünk annak a hetvenedik évfordulójára, hogy a megszállt Magyarországról és Csehszlo­vá­kiából németeket, köztük magyarul beszélő németeket és felvidéki magyarokat toloncoltak ki a saját szülőföldjükről”. Schiffer kiemelte: arra kell emlékezni, hogy a Kárpát-medencében birodalmak mennek, birodalmak jönnek, de a magyarság sorsa – határokon átívelően – egy. Fontosnak nevezte, hogy „a hetvenedik évfordulón, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, különbségtétel nélkül egyaránt emlékezzünk mindenkire, aki a gonosz birodalmak embertelen cselekedeteinek, az etnikai tisztogatásoknak vált áldozatává”. „A vészterhes időkben fontos, hogy a kárpátaljai magyarság összetartson. Éppen ezért – a főhajtás mellett – jelenlétemmel, társaim jelenlétével szeretném-szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat a történelmi múltját ápoló kárpátaljai magyar közösséggel” – zárta beszédét Schiffer András.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az évforduló alkalmából több száz fő részvételével emlékmenetet szervezett Munkácsról a 26 kilométerre lévő Szolyvára, amely az 1944-es deportálás útvonalát követte. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a reggeltől kora estig tartó vonulás kapcsán elmondta: nagyon fontos az 1944-ben elhurcolt magyarokra és németekre emlékező menet, hiszen közel ötven évig nem lehetett beszélni a szinte minden kárpátaljai magyar családot érintő tragédiáról. Hozzátette: a meneten részt vevő emlékezők bizonyos mértékben részeseivé váltak az elhurcoltak szenvedéseinek, s nem utolsósorban felhívták a vonulás útvonalán lévő települések lakosságának és az országúton közlekedőknek a figyelmét arra, hogy milyen hatalmas igazságtalanság érte hetven évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarságot és németséget. Brenzovics sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán állam még nem rehabilitálta az ártatlanul megölt és meghurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a Kárpátalja Megyei Tanács (közgyűlés) korábban nagy többséggel megszavazta a magyarok rehabilitációját. Mint hangsúlyozta, parlamenti képviselőként – elődeihez hasonlóan – mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy hivatalosan rehabilitálják az elhurcolt kárpátaljai magyarokat. Szerinte ez szép gesztus lenne a kárpátaljai magyarság felé az új ukrán hatalom részéről.

A kormány vállalt kötelezettsége, hogy erkölcsi, politikai, jogi és anyagi jóvátétel illesse meg a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar embereket – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Budapesten. Varga emlékeztetett: annak idején több mint 800 ezer magyart hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulág rabtelepeire. Mint mondta, a Szovjetunió lágereiben sokkal több magyar halt meg, mint a harctereken a második világháború hat éve alatt. Az Országgyűlés 2012-ben Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.