Volt egy szegény ember, annak meg egy szamara. Avval hordta a malomba a búzát. Megöregedett a szamár, s amikor már nem bírta a terhet, föltette magában, hogy elszegődik muzsikusnak. Egyik reggel elbúcsúzott a kapufélfától, elindult.

Aki fel szeretne kapaszkodni a Csíki-havasok keleti oldalán fekvő Kostelekre, ne csak a gyeplőt fogja szorosra, mély lélegzetvételre is szüksége van, hogy megélje a havasi élet minden csodáját. Csak akkor érinti meg a település éles levegője, ha tágra tárt tüdővel és tiszta szívvel lélegzi be a közösség életérzését, ami egy kicsit gyimesi, egy kicsit csíki, de a moldvai csángósorsból is szippanthat egy keveset. Nem hagyja magát elveszni e közösség, élni akar, őrzi anyanyelvét, hagyományait miközben a Bákó megyei román közigazgatás miatt nincs magyar óvodája, iskolája.