Jóváhagyta tegnapi ülésén a Victor Ponta vezette kormány az országos minimálbér növelésére vonatkozó javaslatot. Az elfogadott jogszabály szerint a jelenleg 900 lejes juttatás két részletben gyarapodik majd összesen 150 lejjel. A döntést annak ellenére hozta meg a kormány, hogy a napokban harminchárom gazdasági szakértő nyílt levelet juttatott el a miniszterelnökhöz, amelyben az intézkedés veszélyeire hívták fel a figyelmet.
A kormány számításai szerint januártól a mostani kilencszáz lejről 975-re nőhet a minimálbér összege, majd jövő év júliusától eléri az 1050 lejt.
A tegnap hozott döntés mintegy másfél millió alkalmazottat érint országos szinten. A kormányhatározat szövege szerint az érintettek száma valamivel magasabb, mint 1,41 millió, majdnem 490 ezren a közszférában dolgoznak, a többiek – azaz valamivel több, mint 982 ezren – pedig a magánszférában. A rendelkezés a közszférában tevékenykedőket elsősorban olyan szempontból érinti, hogy a pénzügyi előírások értelmében az alkalmazásukkor megállapított alapbér nem lehet alacsonyabb az országos minimálbérnél. A tegnap hozott döntés a határozatban leírtak szerint közel 655 millió lejjel növeli meg az államháztartási kiadásokat.
Az országos minimálbér az elmúlt években folyamatosan növekedett. Három évvel ezelőtt az akkori kormány 670 lejben szabta meg, ami 3,94 lejes órabért jelentett. Egy évvel később már 700 lejre nőtt a minimálbér (ez 4,13 lejnyi órabért jelentett), 2013-ban pedig elérte a 800 lejes határt. Ez utóbbi emelés volt az első, amely két fordulóban valósult meg, az elsőben 750 lejre február elsejétől, majd a már ismertetett szintig július elsejétől. A mostani kilencszáz lejt 2014 közepén érte el, szintén kétfordulós, ötven lejenkénti emeléssel.
Amint arról beszámoltunk, a kormány által tervezett emelés ellen a hét elején harminchárom közismert gazdasági szakember is felemelte szavát. A kormányfőnek küldött nyílt levelükben az aláírók úgy vélik, a rendelkezés épp az alacsony képzettséggel rendelkező, fiatal munkavállalókat sújtja leginkább. A minimálbér intézménye valójában tiltó jellegű, hiszen megakadályozza a munkaadókat, hogy alacsony képzettségű, illetve tapasztalatlan fiatalokkal dolgozzanak együtt – állítják a levél aláírói, akik szerint ezen munkavállalói kategória termelékenysége alacsonyabb, mint a mesterségesen megállapított minimálbér. Következésképpen egy, a gazdasági valóságnál magasabb bérszint elbátortalanítja a munkahelykínálatot, aminek egyenes következménye a munkanélküliség és a feketegazdaság növekedése.
