Előző írásomban (amely a november 27-ei Háromszékben jelent meg) a strasbourgi bíróság hatásköréről értekeztem, de a teljesebb átláthatóság érdekében szükségesnek tartom az eljárások, illetve az ítélethozatal rövid ismertetését is.
A bíróság egyéni kérelmeket vehet át természetes személytől, nem kormányzati szervezettől vagy személyek csoportjától, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az egyezményben vagy a kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok megsértésének áldozatai.
A kérést a hazai végleges döntés meghozatalától számított hat hónapon belül lehet a strasbourgi bíróság elé terjeszteni.
A kérést első fázisban az úgynevezett „egyesbíró” tanulmányozza, aki – a bíróság működési szabályzatának betartásával – törölheti vagy elfogadhatatlannak nyilváníthatja a kérelmet. Ez a határozat végleges.
Ha az egyesbíró nem nyilvánítja a kérelmet elfogadhatatlannak, vagy nem törli az ügylajstromból, akkor további vizsgálat céljából megküldi valamelyik tanácsnak vagy kamarának.
A tanács (háromtagú bírói testület) – a kérést tanulmányozva – egyhangú szavazattal elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti az ügylajstromból, ha pedig elfogathatónak nyilvánítja, egyúttal ítéletet hozhat az ügy érdeméről. Ezek a határozatok véglegesek.
Ha a tanács nem hozott határozatot vagy ítéletet, az ügy az egyik kamarához (hét bíróból álló testület) kerül, amely dönt a kérelem elfogadhatóságáról és érdemi részéről.
A kamara bonyolult esetben hatáskörét bármikor átadhatja – ha a felek egyike sem ellenzi azt – a nagykamarának (tizenhét bíróból álló testület).
A tárgyalások nyilvánosak, a bíróság a felek képviselőivel megvizsgálja az ügyet, illetve szükség esetén tényfeltárást végez.
Ha a bíróság megállapítja az egyezmény vagy a kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.
Íme egy példa az igazságos elégtételt illetően:
A 33003/03-as számú kérés végleges ítélete a gyulafehérvári római katolikus érsekség versus román állam ügyben 2012. szeptember 25-én született (a kérést 2003. október 14-én iktatták a strasbourgi bíróságon!).
Az egyház az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelettel 1998. július 7-én visszakapta a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat. A visszaszolgáltatást a szociáldemokrata párt megtámadta a gyulafehérvári bíróságon, amely elutasítja a kérést, majd ezt a döntést megerősíti a Fehér megyei törvényszék és a gyulafehérvári táblabíróság is; ezáltal az ítélet véglegessé válik.
A (2003. január 24-én született) végleges ítéletet több alkalommal, megsemmisítési kereset beadásával igyekeznek töröltetni, míg végül a gyulafehérvári táblabíróság 2003. október 22-én, elutasítva a megsemmisítési kérelmeket, megerősíti a 2003. január 24-ei végleges döntést.
A mai napig a könyvtár nem került ténylegesen az egyház birtokába.
Az egyház az egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkelyére, a tulajdon védelmének megsértésére hivatkozva fordult a strasbourgi bírósághoz, és kilenc év elteltével megszületik az ítélet, amely szerint a kérés elfogadhatónak minősült, a bíróság megállapítja az 1. cikk megsértését, és a román államot 15 ezer eurós erkölcsi kár megfizetésére, valamint a perköltségek megtérítésére kötelezi.
A határozat a könyvtár jogi helyzetéről nem rendelkezik.
PUSKÁS BÁLINT ZOLTÁN alkotmánybíró
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
