A tárcavezető sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy 2021-ben egy román és egy görög várost illet meg az Európa Kulturális Fővárosa cím, és ennek elnyeréséért mindkét országban versenyt szerveznek a települések között. A jelentkezőknek hat év áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek országuk kultúrájának képviseletére.
A miniszter szerint az Európai Unió által 1985-ben kezdeményezett program erősíti a tagállamokban és a helyi közösségekben az európai térhez való tartozás érzését, gazdasági és kulturális fellendülést eredményez, valamint olyan hosszú távú gazdasági és szellemi befektetést jelent, amely megtérül. Példaként Nagyszebent említette, amely 2007-ben nyerte el ezt a címet, ennek eredményeként kedvező gazdasági és kulturális folyamatok indultak el a dél-erdélyi városban és vonzáskörzetében. A versenyben részt venni akaró romániai városok 2015. október 10-ig nyújthatják be a pályázati anyagot. Egy 12 tagú nemzetközi zsűri előválogatást tart, amely során kijelölnek két vagy három várost, ezek közül 2016 szeptemberében hirdetik ki a győztest.
A miniszter hangsúlyozta: átlátható, kompetenciákon és projekteken alapuló megmérettetést akarnak, amelyben nincs fa­vorit, és minden település egyforma eséllyel pályázik. Hozzátette: olyan városoknak kell pályázniuk, amelyek felkészültnek érzik magukat, élénk kulturális élettel rendelkeznek, és 2021-ben méltón tudják képviselni Európa előtt az ország kultúráját. Romá­niában eddig nyolc város jelezte pályázási szándékát a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre: Sepsiszentgyörgy Szé­kelyföld nevében szállt versenybe, és e célból  hirdette meg 2013 márciusában a Sep­siszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővá­rosa programsorozatot, de bekapcsolódott a címért folyó megmérettetésbe Ko­lozsvár, Brassó, Temesvár, Arad, Jászvásár, Bukarest és Craiova is.