A Demokrata-Liberális Párt brüsszeli emberei, udvariasabban fogalmazva, európai parlamenti képviselői változatlanul kötik az ebet a karóhoz, nem akarják, hogy Tőkés László az Európai Néppárt frakciójának tagja legyen, mert — állítja Sorin Frunzăverde — elvesztenék hazai választóik bizalmát, ha olyan magyar képviselőt támogatnának, aki nem ismeri el, hogy Bánság és Erdély román terület, s ráadásul még a romániai magyarság autonómiáért folytatott küzdelmének is elkötelezett harcosa.
Természetesen, számít a román képviselők véleménye, de végső soron megakadályozni Tőkés László felvételét a frakcióba aligha tudják. A volt litván államfő, Vytautas Landsbergis a szerdai frakcióülésen enyhén fogalmazva is elképedt a román küldöttség viselkedésén, s Bernd Posselt német képviselő tisztán kimondta: Tőkést felvétele érdekében mihamarabb meg kell hallgatniuk, majd szavazniuk is kell e kérdésről. Egyáltalán nem mellékesen leszögezte, a román delegáció vezetőjével csak ,,udvariasságból" konzultálnak, valójában nincs vétójoguk e kérdésben. Tehát akár tetszik Frunzăveredének és társainak, akár nem, Tőkés püspök nemzetközi tekintélye, az 1989-es romániai eseményekben betöltött szerepe okán minden bizonnyal helyet kap a néppárti frakcióban.
A kérdés ilyetén felvetése ellenben figyelmeztető számunkra. Traian Băsescu államfő és a demokrata liberálisok fő-fő vezére az ősszel támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót. Azt már a kisgyermekek is tudják, hogy ebben a pártban minden Băsescu akarata, elképzelése szerint történik, szinte idegesítő, hogy összes szószólói, mint az imamalom, vezetőjük, szellemi atyjuk mondandóját ismétlik. Nehéz elhinni, hogy a brüsszeli képviselet függetlenítette volna magát a vezér akaratától.
Mindez számunkra azzal a tanulsággal szolgál: csínján kell kezelni az államfő magyarsággal kapcsolatos, időleges fellángolásait, több benne a pártpolitikai számítás, mind az őszinteség. Frunzăverde Brüsszelben azt fogalmazta meg, ami itthoni harcostársaik viselkedéséből is kiviláglik: a választások előtti véghajrában szívesen használják majd a nacionalista kártyát. A magyar megyékben, hogy egy csapatba verjék a román szavazókat, más vidékeken meg azért, hogy a Vadim Tudortól és Gigi Becalitól elhódított, még bizonytalankodó híveiket magukhoz kössék.