A Krím félsziget egyoldalú elcsatolása és a délkelet-ukrajnai szakadár törekvések támogatása árán Oroszország idén kenyértörésig, a hidegháborúra emlékeztető szembenállásig vitte kapcsolatait a Nyugattal. A közvélemény-kutatások szerint az orosz hatalom társadalmi támogatottságát és a lakosság hazafias lelkesedését látszólag nem törték meg sem a nyugati szankciók, sem Oroszország külföldi megítélésének romlása. A rubel december közepén tapaszalt mélyrepülése azonban az országon belül megkérdőjelezte az orosz vezetés politikájának helyességét.
A kijevi főtéren tavaly november végén kirobbant hatalomellenes tüntetések, az Euromajdan hatására a Kreml januárban többfrontos diplomáciai és a propagandaháborút nyitott a szomszédos ország feletti befolyásának megtartásáért, egyszersmind az Európai Unió s legfőképpen a NATO Oroszország határaihoz való közeledése ellen.
A Kreml ez év elején is minden erejét arra összpontosította, hogy Janukovicsot és a mögötte álló erőket hatalmon tartsa. Miután az ukrán parlament menesztette az államfőt – aki Oroszországba menekült –, Moszkva az ukrajnai hatalomváltást államcsínynek, az uralomra került erőt juntának, az ebben részt vevő radikális nacionalista csoportokat fasisztáknak minősítette. Az orosz parlament felsőháza március 1-jén rendkívüli ülésén felhatalmazta Vlagyimir Putyin államfőt, hogy orosz állampolgárok védelmére szükség esetén fegyveres erőket vethessen be külföldön.
Néhány nap leforgása alatt jelzés nélküli fegyveresek jelentek meg a Krím félszigeten, majd a terület parlamentje azzal az indoklással, hogy tart a „kijevi juntától”, népszavazást írt ki a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A referendum idején, mint azt áprilisban Vlagyimir Putyin is elismerte, orosz fegyveresek biztosították a szavazás rendjét. Moszkva ezt követően a látszólag tőle független délkelet-ukrajnai szakadár törekvések mellé állt, ezzel nyomás alatt tartva az új ukrán hatalmat. Moszkvában azt is tagadták, hogy fegyverekkel látnák el a szakadárokat, s hogy az oroszoknak közük lett volna a malajziai utasszállító júliusi katasztrófájához. Elemzők úgy vélik, mivel sem a szakadároknak, sem Kijevnek nem sikerült elérnie a célját, a régióban a konfliktus tartós befagyására lehet számítani.
A Nyugat, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre bővülő és egyre súlyosabb politikai és gazdasági büntetőintézkedésekkel próbálta megfékezni Moszkvát. Erre az orosz vezetés látszólagos nyugalommal és ellenszankciókkal reagált, a társadalom többségét pedig maga mellé állította. Az ellenzék gyengén és hatástalanul fejezte ki ellenvéleményét.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
