A hét végéig megkezdi a Koszovó végleges státusáról folyó tárgyalásokat Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök és Aleksandar Vučić miniszterelnök, a cél olyan megoldás megtalálása, amellyel rendezni lehet a szerbek által még mindig az ország déli tartományának tartott terület helyzetét – írta tegnap a Večernje Novosti belgrádi napilap.
Nikolić már dolgozik egy dokumentumon, amely Koszovó és Szerbia viszonyáról, illetve a főleg albánok lakta térség státusáról szól. A megoldási javaslat teljesen egyedi és térségspecifikus lesz – mondta a lapnak az elnök egyik tanácsadója, hozzátéve, hogy felhasználják Dél-Tirol vagy a boszniai Szerb Köztársaság példáját is. Mindkét vezető politikus szerint minél hamarabb rendezni kell Belgrád és Pristina viszonyát, és teljes mértékben meg kell valósítani a Szerbia és Koszovó között 2013 tavaszán kötött brüsszeli megállapodásban foglaltakat. Ezek közül kiemelt jelentőségű a koszovói szerb települések közösségének megalapítása, amely elviekben már létrejött, működését azonban még nem kezdte meg. Ez az önkormányzati rendszer képviselhetné a Koszovóban élő szerbek érdekeit.
Tomislav Nikolić hétfő esti tévéinterjújában arról beszélt: Szerbia európai uniós csatlakozásának nem lehet a feltétele az, hogy lemondjon Koszovóról. Szerinte ez Brüsszel számára is egyértelmű, ezért soha nem is kérték ezt az országtól. Az új Európai Bizottság azonban két dolgot tett nyilvánvalóvá – fogalmazott a szerb elnök. Egyrészt, hogy a következő öt évben nem lehet bővítésre számítani, másrészt – és ezt Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa mondta el belgrádi látogatásakor – Szerbia addig nem lehet az unió tagja, amíg vannak megoldatlan problémái más országokkal – magyarázta Nikolić.
Korábban a köztársasági elnök felvetette annak a lehetőségét, hogy Szerbia népszavazással dönthetne Koszovó függetlenségének elismeréséről, illetve az EU-csatlakozás feltételeinek elfogadásáról. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha a szerb nép úgy döntene, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, akkor ő nem írná alá az erről szóló döntést, hanem lemondana tisztségéről.
Szerbia egykori, főleg albánok lakta déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. A szerb alkotmány továbbra is külön szakaszban foglalkozik a tartománnyal és Szerbia elidegeníthetetlen részeként utal rá. Brüsszel eddig nyíltan soha nem kérte Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, és a szerb politikusok többsége szerint ehhez az uniónak nincs is joga, illetve erkölcsi alapja, hiszen öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el Pristina önállóságát.
Kővel dobálta meg Koszovóba az ortodox karácsony alkalmából hazatérő kitelepült szerbek autóbuszát helyi albánok egy csoportja. A karácsonyra hazatérő szerbek a nyugat-koszovói Djakovicán szerették volna meglátogatni az egyik helyi templomot, de az ott élő albánok egy csoportja ezt megakadályozta. A körülbelül negyven személyt szállító jármű ablaka betört, a sofőr könnyebb sérüléseket szenvedett. Djakovicán az 1998–99-es szerb–albán fegyveres konfliktus előtt mintegy 12 ezer szerb élt, mára csupán néhány család maradt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
