Az elnök a Legfelső Bírói Tanács (LBT) tisztújító értekezletén vett részt tegnap, és ez alkalommal mások mellett arról beszélt, hogy szerinte Románia teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket 2007-es uniós csatlakozásakor vállalt az igazságszolgáltatás reformja terén. Sajtóértelmezések szerint az államfő kezdeményezése azzal áll összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, és kedvező igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását. Johannis arra biztatta a bírókat és ügyészeket, ne hagyják megfélemlíteni magukat, álljanak ellen a politikai befolyásolásnak, mert nincs más esélye az országnak, mint a jogállamiság megerősítése és a független igazságszolgáltatás. Úgy véli, a bírók és ügyészek nemcsak az államfő alkotmányos támogatására számíthatnak, hanem a novemberi voksoláson részt vevő választópolgárok millióira. Jo­hannis ezzel arra utalt, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmezőjeként kérte és kapta meg a választók támogatását.
Az államfő szerint fontolóra kell venni, hogy a Legfelső Védelmi Ta­nácsnak a legfőbb ügyész is tagja legyen, és hogy az LBT, illetve a legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség törvénykezdeményezési jogot kapjon. Johannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, de nem áll a többiek felett, és az alkotmány által megszabott módon kell működnie „egy laikus, nem pedig klerikális, és egy civil, nem pedig katonai állam” keretében.
Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő úgy vélekedett, helyesek az elnök igazságszolgáltatással kapcso­latos javaslatai, és támogatásáról biztosította megvalósításukban.
Az Európai Bizottság az Együtt­működési és Értékelési Mechanizmus keretében 2007 óta rendszeresen ország­jelentéseket tesz közzé a román igazságszolgáltatás működéséről, amely jelentések eddig általában negatív végkicsengésűek voltak.