A magyar kormány támogatásával újulhat meg Madéfalván a Siculicidium emlékműve. Mások mellett ez hangzott el tegnap, a vérengzés 251. évfordulóján tartott megemlékezésen. A bejelentést Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára tette az emlékműnél mondott beszédében. A zord időjárás ellenére a megemlékezésen több százan vettek részt – köztük az RMDSZ Hargita megyei elöljárói, valamint Magyarország csíkszeredai konzulátusának illetékesei –, a szentmisét követően egyházi lobogók alatt vonulva az esemény helyszínére, a felújítás alatt álló emlékműhöz.
Az ünnepi felszólalások sorát házigazdaként Szentes Csaba, a község polgármestere indította. Beszédében egyrészt felidézte a mészárláshoz vezető utat, melynek alapjául az elődök azon fogadalma szolgált, hogy határvédőkként csak támadás esetén fognak kardot. Császári parancsra nem akartak állandóan fegyverben állni, erejüket munkára, alkotásra, termelésre szerették volna fordítani, és „az egy és oszthatatlan székelység” ezen üzenetét fogalmazták meg 251 évvel ezelőtt Madéfalván.
A bécsi udvar válaszként ágyúval lövette szét a falut – emlékeztetett Szentes, hozzátéve: negyed évezred után elég volt a siránkozásból, és követve az elődök példáját, összefogással kell dolgozni a közösség további fejlődéséért.
Potápi Árpád János beszédében rámutatott, hogy 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. Az anyaországi politikus szerint a megmaradás kerete és garanciája ma is a székelyek önrendelkezése kell hogy legyen. „Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához” – fogalmazott. Potápi ennek kapcsán kijelentette: az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság kész biztosítani az emlékmű felújításához szükséges mintegy 17 millió forintot, azaz a valamivel több, mint 240 ezer lejt.
A magyar kormány képviselője azt is megemlítette, személyesen is kötődik a madéfalvi vérengzéshez, hiszen bukovinai székelyek leszármazottja, akik a madéfalvi vérengzés következtében menekültek el szülőföldjükről. Potápi úgy vélte, noha a madéfalvi veszedelem látszólag a székelység és a magyar nemzet veresége volt, nem szabad csak az erőszakos elnyomás elleni harc kötelességéről szólnia. „Kell hogy lássuk a veszteség mögött a reményt is. A megpróbáltatásokra régóta megvan a válasz: a mindenek ellenére való megmaradás. Jöhetett ellenünk bárki, nem törtünk meg. Minden veszedelem ellenére élnek még a székelyek, minden történelmi tragédia dacára a magyarság képes volt a megmaradásra” – zárta gondolatait Potápi.
Az emlékmű megkoszorúzását megelőzően Bíró Zsolt, az MPP elnöke, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője, valamint a székelyföldi hagyományőrző huszáregyesületek nevében Solymosi Alpár unitárius lelkész szólt a megjelentekhez.
A 251 évvel ezelőtti eseményekről tegnap este Marosvásárhelyen is megemlékeztek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében. A Kultúrpalota nagytermében Pál-Antal Sándor akadémikus tartott előadást a székely genocídiumról, illetve Csige Sándor Zoltán csíkszeredai vezető konzul, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Izsák Balázs, az SZNT elnöke mondott beszédet.
