KICSI A BORS, DE ERŐS(NEK KÉPZELI MAGÁT). A román fejedelemségek egyesülésének január 24-i évfordulójára szervez felvonulást az a tizenéves fiú, aki tavaly március 15-én román zászlóval a nyakában fotózkodott a sepsiszentgyörgyi magyar nemzeti ünnepség helyszínén.
A 15 éves Cosmin C. a Facebookon közölte, hogy január 24-ére Sepsiszentgyörgyre várja a háromszéki románokat, hogy együtt ünnepeljék meg Havasalföld és Moldva egyesülését. A fiú a Románia és Besszarábia egyesülését szorgalmazó Akció 2012 Unionista Platform nevű szervezettel közösen szervezi a felvonulást, amelyen kifeszítenék a szervezet 15 méteres piros-sárga-kék zászlaját is. A lobogót egyébként Kolozsvár főterén is kifeszítették tavaly szeptemberben egy unionista akció keretében. Cosmin C. szerint Sepsiszentgyörgyön a román katona szobrától vonulnának békésen a Mihai Viteazul térig, az akcióhoz engedélyt kérnek a városházától. A fiút egyébként március 15-ei akciója után többen megfenyegették a Facebookon, ezért feljelentést tett. Az ügyészség tavaly decemberben úgy döntött, mégsem indít bűnvádi eljárást az ügyben. (Főtér)
SZUNNYAD A SZÉKELYFÖLDI VULKÁN. Elviekben bármikor kitörhet a székelyföldi Csomád-hegység, a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja – állítja a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vulkanológiai kutatócsoportja. A Hargita és Kovászna megye határán található hegy kettős kráterében terül el a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp, alatta még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a láva a közeljövőben a felszínre törne. „Nem mondhatjuk el róla, hogy aktív lehetne, mert az elmúlt tízezer évben egyszer sem tört ki. Nincs viszont külön nevük azoknak a tűzhányóknak, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, de bizonyos nyomok arra utalnak, hogy a mélyben van még magma alattuk, és a jövőben akár ki is törhetnek” – mondta Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. (Krónika)
ESZIK VAGY ISSZÁK? Több mint 800 millió euró EU-s pénzt költöttek tavaly a romániai önkormányzatok infrastrukturális és hulladékgazdálkodási beruházásokra, míg az állami hozzájárulás csak 240 millió euró volt. Az uniós források lehívásában tavaly Bihar megye járt az élen, 113,4 millió euróhoz jutott hozzá. Tetemes összeget, 84,2, 67,7 és 67,5 millió eurót sikerült elnyernie Prahova, Kolozs és Iaşi megyének is. Az erdélyi önkormányzatok átlagban jól teljesítettek, Hunyad például 52,6, míg Krassó-Szörény 33,5 millió euróhoz jutott hozzá pályázati úton. A székelyföldi önkormányzatoknak sem kell szégyenkezniük. Hargita megyének ugyanis 13,4 millió eurót, míg Háromszéknek 21,3 milliót sikerült lehívnia. Kovászna megye egyébként többek között Maros, Brassó és Arad megyét is megelőzi ezen a téren. Országos viszonylatban Teleorman teljesített a leggyengébben. A Duna menti megyében valószínűleg azt sem tudják, hogy eszik-e a pályázatírást, avagy isszák, hiszen tavaly csupán 3100 euró értékben hívtak le uniós pénzeket. (Maszol)
