A hétköznapok szürkeségébe az ünnepek hoznak színt, lélektani szempontból pedig számos más értékük is van. Egy-egy jeles nap története és megünneplése lehet nevelő hatású, buzdíthat a hagyományok ápolására, érlelheti meggyőződésünket, ösztönözhet a példát mutató elődök követésére, s életben tarthat szép, nemes vagy éppen vidám szokásokat is. Természetesen, az adott ünnep jellegétől függően.
Két jelentős tavaszi ünnepünk: március 15. és az azt követő húsvét például jellegében, hagyományaiban jelentősen eltér egymástól. Miközben az előző nemzeti, magyar, hazafias tartalmú ünnepünk, a másik a keresztény világ nagy, évezredes múltra visszatekintő ünnepe.
Március 15-én a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. E nap immár jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A honfoglalás és az államalapítás óta 1848―49 a magyar nép legnagyobb tette volt. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. Március 15. eszméjét a magyar történelemben a különböző politikai erők sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani. Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követő fiatalok, a tömegek március 15. eszméjét, a ,,márciusi ifjak" követeléseinek jó részét ismételték meg.
A történelmi nap eseményei közismertek. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. A Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol ekkor már több tízezer ember jelent meg. Itt olvasták fel a 12 pontot, és Petőfi elszavalta költeményét, majd a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Március 15. méltó megünneplése napjainkban azt kívánja, hogy ne használhassák fel részint saját politikai törekvéseik hangolására, részint az ünnephez méltatlan, zajos demonstrációkra.
A jeles tavaszi napok sorában kiemelkedik a húsvét, ami a keresztény világban Krisztus feltámadásának, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A keresztények húsvéti ünnepe a régmúltban gyökerezik, kialakulása a zsidó pészah-hoz vezethető vissza, amikor a zsidók Egyiptomból való kivonulását ünnepelték. Az Ótestamentum szerint ekkor ― az Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként ― lecsapott a Halál Angyala, és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A pészah ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus a Getsemáne-kertben, letartóztatásának estéjén tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta a történelemben és a művészetben is az Utolsó vacsora néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak a híres áruló csókkal.
A húsvét minden évben más-más napra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség ― idén március 20., máskor március 21. ― utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Évente kétszer van olyan nap, amikor a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi napéjegyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi napéjegyenlőség után az éjszakák hossza növekszik. Idén a szerdára eső napéjegyenlőség után már csütörtökön holdtölte lesz.
A húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után, mely Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodására emlékeztetve önmegtartóztatásra tanít, ekkor vehettek ismét húst magukhoz az emberek. Több európai országban Ostara istennő ünnepének neve is ragadt a húsvéthoz: Oster vagy Easter. Ostara a germán istenek közül az alvilág felett uralkodott, tavaszi ünnepét pedig a napéjegyenlőség napján ülték meg. Ostara ünnepéhez vezethető vissza a húsvéti nyúl és a tojás szimbóluma is. Ily módon mai világunkban a húsvétot nemcsak vallásos tartalma, hanem a természet megismerésének igénye, az élet megújulásának tisztelete is élteti.
Takács Ilona
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
