Nem tudni egyelőre, hogy választási kódexet dolgoznak ki, vagy egyenként módosítják a különböző voksolásokra vonatkozó törvényeket, de a parlament munkába lendült, és összehívták a szakbizottságokat. A képviselőházban már tartottak egy ülést, és a következőt e hét elejére időzítették, egyelőre – az érdemi munka megkezdése előtt – egységes koncepciót próbálnak kialakítani, az alapelveket kívánják lefektetni – tájékoztatott Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja.
Ha választási kódex kidolgozása mellett döntenek, azaz egyetlen törvényben összesítik az önkormányzati, a parlamenti és az államelnök megválasztására vonatkozó jogi normákat, akkor ennek ez év júniusáig hivatalossá kell válnia, 2016 közepén már helyhatósági választások lesznek, és egy évvel azelőttig módosítható a lebonyolítás módja – közölte Márton Árpád. Ha új törvényeket dolgoznak ki, vagy külön módosítják a jogszabályokat, ugyancsak emiatt az önkormányzati választásokkal kapcsolatos törvénnyel kell kezdeniük, mely esetében több elképzelés ütközik. Vannak, akik visszatérnének a régi rendszerhez: a polgármestereket ismét kétfordulós voksoláson választatnák meg, a megyeitanács-elnökök személyéről pedig nem a nép, hanem újra a frissen megválasztott tanács döntene. Mások szerint két fordulóban kellene őket is megválasztani, mint a polgármestereket, és ez esetben vannak, akik kötelező részvételi küszöböt emlegetnek. Az RMDSZ álláspontja szerint jó a jelenlegi rendszer – egy fordulóban közvetlenül választják a települési és megyei elöljárókat –, Márton Árpád emellett érvel majd. A mandátumok számának korlátozásával sem értenek egyet, véleménye szerint ehhez alkotmányt is kellene módosítani, de mint kifejtette, az is bebizonyosodott, hogy komoly elképzelések megvalósításához legalább három mandátum kell.
A parlamenti választások esetében mindenki egyetért a mostani szabályozás megváltoztatásának szükségességével, így vagy az arányos, vagy a többségi rendszert vezetik majd be. A képviselők, szenátorok számának korlátozására is megvan az akarat, ám egyelőre nem sikerült egységes álláspontot kialakítani arról, hogy hányan is legyenek. Márton Árpád szerint a kétszáz képviselő túl kevés, nagyon nagy súlyt kapna a kisebbségek 18 fős frakciója, meglátása szerint a 300 + 18 fős képviselőház lenne jó, a szenátorok esetében pedig száz fő körül lenne az ideális megoldás – megyénként és Bukarest körzeteiként két-két fővel.
Az elnökválasztás esetében az egyik legjelentősebb probléma a levélben szavazás szabályozása, elektronikus szavazással néhány országban kísérleteznek, de kialakult rendszer még nincs sehol, próbaként néhány körzetben vezették be, de ott is ellenőrzött formában, a szavazókörzetekben történik. Ahol használják a levélben szavazást, ott mindenütt érvényesül néhány tényező: előre be kell jelentkezni, és a voksokat el kell küldeni a kezdés előtt.
Márton Árpád elmondta, az e hét eleji ülésen az alapelvekről kell döntenie a tizenöt fős bizottságnak, kétharmad egyetértése szükséges ezek elfogadásához. Ha nem sikerül, a második ülésen már a nyolc szavazat is elegendő lesz a döntéshez. Február 15-ig várják a parlamenti frakciók javaslatait, és civil szervezetek is megfogalmazhatják elképzeléseiket, ezt egy képviselőn vagy szenátoron keresztül juttathatják el a bizottsághoz.
