Farkas Réka
A román kormány, a jegybank nem kíván segítő kezet nyújtani a svájcifrank-hiteleseknek, intézzék a bankokkal ügyüket, találjanak közös megoldást, piacgazdaságban nem az állam dolga elsimítani az ilyen kilengéseket – hangzik a bukaresti ukáz.
Minden jel szerint megtehetik, mert sokan vannak ugyan a romániai bajba kerültek, de messze nem annyian, mint a magyarországiak, nálunk sokkal kevesebben vettek fel ilyen kölcsönt, mint Lengyelországban vagy Ausztriában. A bankok közül is csak hat érintett, így csőd nem fenyegeti a hazai pénzügyi szektort – gondolhatják.
Jó üzletnek tűnt 2005–2006-ban a frankhitel, sokkal kisebb volt a kamat, mint a lej vagy az euró esetében, stabil valutának látszott, mely esetében nem fenyegetnek nagy kilengések. Elsősorban a „jól értesültek” tudták ezt, és néhány bank valósággal győzködte ügyfeleit, hogy ez a leghelyesebb kölcsönmegoldás. Éppen a legmegbízhatóbb valuta bélyege okozta vesztüket: a gazdasági válság kirobbanása után mindenki svájci frankba menekítette volna pénzét, és elszabadult az árfolyam. 2005–2006-ban egy svájci frank 2,3–2,5 lej volt, 2009 elején 2,67 lej, majd robbant, és 4,08 lejre nőtt értéke. A svájci jegybank ezt követően bevezette az 1,2-es frank/euró árfolyamküszöböt, és 2011-ben 3,7 lej környékén stabilizálódott a frank Romániában. Ez is jóval nagyobb volt, mint a hitelek felvételének idején, és az érintettek lobbizni kezdtek, hogy a magyarországihoz hasonlóan nálunk is történjék lépés a kivezetésre, az ügyfelek, a bankok és az állam osztozzon a veszteségen, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Tervezetek, javaslatok voltak, ám a megvalósuláshoz egyik sem került közel.
Múlt csütörtökön a svájci központi bank teljesen váratlanul feloldotta az árfolyamküszöböt, és ezzel elszabadult a pokol, a frank értéke délben elérte a 6,5 lejt, majd 4,5 lej körül állapodott meg. Felhördült a világ, és Európában hirtelen dicsérni kezdték a bankellenes intézkedései miatt oly sokat szidott Orbán Viktort, hogy még idejében lépett, és megmentette a pénzügyi katasztrófától Magyarországot.
A román média szerint 200 ezer, a pénzügyminiszter szerint 60–70 ezer frankhiteles van Romániában, az általuk felvett kölcsön összesen 3 milliárd frank (euró) körül mozog. Magyarországon 13 milliárd, Lengyelországban 38 milliárd a svájci frankban felvett hitelek értéke. Csakhogy ez is elég jelentős összeg ahhoz, hogy csőd esetén felborítsa az ingatlanpiacot – főként jelzáloghitelekről lévén szó, fizetésképtelenség esetén ingatlanok ezrei kerülhetnek piacra –, de tovább rombolja a bankok megítélését is, ismét lebéníthatja az éppen csak éledező hitelezést. Anélkül pedig egyetlen gazdaság sem működhet. Gyors megoldásra lenne tehát szükség, és ez csak állami, jegybanki beavatkozással elképzelhető, a lassú útkeresés nemcsak a svájci frankban hitelt felvevők és adók csődjét hozhatja, de ismét mélypontra sodorhatja az egész román gazdaságot.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
