Valamivel kevesebb újrahasznosítható hulladékot gyűjtött össze tavaly a megye legtöbb települését kiszolgáló Tega Rt., mint 2013-ban, s bár a csökkenés nem számottevő, nem is jó, hiszen még igen messze vagyunk az európai uniós elvárásoktól – közölte a köztisztasági vállalat vezetője, Tóth-Birtan Csaba, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy sok értékesíthető anyag egyenesen a felvásárlóknál köt ki, és ezeknek a cégeknek nem kell jelenteniük, ezért kimaradnak az újrahasznosítási statisztikákból. Az elvárás az, hogy 2020-ig – tehát öt év alatt – a kidobott szemét fele, azaz ötven százaléka kerüljön vissza az iparhoz.
Sepsiszentgyörgyön tavaly 1653,5 tonnányi hulladékot értékesített a Tega, a teljes mennyiség 12,77 százalékát (2013-ban 13,08 százalék volt); ennek közel kétharmada újrafeldolgozókhoz került, bő egyharmada faapríték, amivel a székházat fűtötték. Vidéken rosszabbak az arányok: a leadott hulladék alig 2,74 százaléka volt újrahasznosítható (223 tonna), több mázsával kevesebb, mint 2013-ban, amikor 3,5 százalék került feldolgozókhoz. Vegyes hulladékból a megyeszékhely egyedül többet termel, mint a megye többi része: 2014-ben 8017,3 tonna került a sepsiszentgyörgyi szeméttelepre a városból, és 7908,9 tonna máshonnan. Ehhez adódik 3269,6 tonna szennyvíziszap – a jelenlegi törvények szerint ezt is a közös lerakóba kell szállítani, holott az energiafűz-ültetvényeken nagyobb hasznát látnák –, és 12 160,8 tonna takaróréteg (föld és építkezési törmelék). Az idén egyébként végleg bezárják a sepsiszentgyörgyi szeméttelepet, és megnyitják a korszerű lécfalvi hulladéküzemet.
Ami a szelektív gyűjtést illeti, a sepsiszentgyörgyi hulladékudvarba tavaly 1087 személy 108 tonnányi újrahasznosítható anyagot (papírt, üveget, pillepalackot stb.) adott le, ezért összesen 29 989 lejt vontak le a személtelhordási számláikból; vidéken a hulladékgyűjtő karavánokhoz 712 személy vitt be zömmel üveget és műanyagot, amiért összesen 10 383 lejt írtak jóvá. Jelenleg ezernél több szelektív gyűjtőpont van a megyében, ezekhez a bukaresti Ecorom adja a konténereket, a vegyes hulladék számára pedig a Tega próbál a meglévőknél jobb megoldásokat találni. A kisközösségi (ajtóról ajtóra végzett) szelektív gyűjtési rendszerre nincs igény (mindössze három helyen működik, és még legtöbb négyre van kilátás), ezért inkább a zárt lakónegyedi szemétlerakók számát növelik (a meglévő hatról három év alatt 28-ra, amiből az idén 15 esedékes), és évente száz új utcai szemeteskosarat is kihelyeznek (fémből, mert a műanyagokat sokszor felgyújtják). A kukázók ellen kigondolt süllyesztett konténerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de azért tízet még elhelyeznek a következő években, és egy újabb típusú gyűjtőedényt, egy préskonténert is kitesznek a Csíki negyedbe, ahol a szelektálás nem akar meghonosodni. Ezenkívül egy új szemeteskocsi és egy használt hótakarító gép szerepel a cég beruházási listáján – sorolta a vezérigazgató.
A kudarcok között elsőként a Barót városával meghiúsult szolgáltatási szerződést említette, de elégedetlen a zöldövezet-karbantartási programmal is: elmondása szerint nem sikerült megértetni az emberekkel, hogy átalányszerződésről van szó, és nem megszabott időben, hanem a kaszálni való fű vagy elseperni való hó szerint dolgoznak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.