A feddhetetlenségi ügynökség 2013-ban kiadott jelentése szerint Klaus Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, mert két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. A polgármester tagadta, hogy a helyi piacokat működtető vállalat vezetésében részt vett volna, a víz- és csatornaszolgáltató vállalat pedig szerinte olyan regionális –  több települést kiszolgáló – közmű, amelyre nem vonatkozik az összeférhetetlenségi tiltás. Az ügynökség elmarasztaló jelentése ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon a javára döntött. Az ügy­nökség fellebbezése nyomán került az ügy a legfelsőbb bíróságra, ahol a döntést az elnökválasztás utánig halogatták. Közben – 2014. december 16-án – az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította azt a cikkelyt, amely alapján Klaus Johannis és más önkormányzati képviselők esetében kimondták az összeférhetetlenségi állapotot.
A tegnapi jogerős ítélet egy alkotmányértelmezési vitától mentette meg Romániát, mert ha összeférhetetlenséget állapítottak volna meg az államfőről, akkor három évre el kellett volna tiltani a köztisztségek viselésétől, és nem világos, hogy folytathatta volna-e mandátumát az elnöknek kijáró mentelmi jogra és sérthetetlenségre hivatkozva.
Johannis összeférhetetlenségi ügye nemcsak egy számára kedvezőtlen ítélet esetleges politikai következményei miatt volt fontos: sok más polgármesternek van hasonló jogvitája a feddhetetlenségi ügynökséggel. Az érintett polgármesterek szerint ellentmondás van a jogszabályok között: olyan törvény is van, amely előírja, hogy szerepet vállaljanak az alárendeltségükbe tartozó közművek igazgatótanácsában. Az államfő esetében hozott legfelsőbb szintű ítélet az ő ügyeik elbírálásához is precedenst teremthet.