1458. január 24.Királyválasztás a Duna jegén

2015. január 24., szombat, Magazin
„Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel
és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett.”
(Thuróczy János)
 
  • Mátyás király alakja a Thuróczy-krónikában
    Mátyás király alakja a Thuróczy-krónikában
1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458–1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása Magyar­ország fénykorának bizonyult.
 
Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse, Mátyás sorsa is nehézre fordult, az oligarchák által befolyásolt V. László (ur. 1453–1457) ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta utódját. Magyarországon küszöbön állt a Garai–Újlaki-liga és a Szilágyi–Hunyadi-liga polgárháborúja, a feltehetően leukémiában szenvedő király azonban 1457 novemberében váratlanul elhunyt, ezzel pedig a magyarországi viszonyok gyökeresen megváltoztak. László halála után nem maradt értelme a bárói ligák fegyveres összecsapásának, ellenben annál több haszon származhatott abból, ha megegyeznek és közösen választanak uralkodót, akit együttesen befolyásolhatnak majd. Ezt maguk az érintettek is belátták, így Szilágyi Mihály és Garai László vezetésével 1458 januárjában tárgyalások kezdődtek Sze­geden, melyek során a két bárói liga az édesapjának köszönhetően nemzetközi tekintéllyel is bíró ifjú Hunyadi Mátyás mellett döntött. Jóllehet, a későbbi korok retrospektíven értékelték a január 12-én aláírt szegedi egyezményt, a valóságban a bárók nem azt a tetterős királyt akarták trónra ültetni, akit később Mátyásban megismertek.
Szilágyi Mihály és Garai László a fent említett szerződésben számos olyan kitételt állított, ami a királyi hatalmat gyengítette: ilyen fék volt például Szilágyi gubernátori – kormányzói – kinevezése, Garai nádori tisztségének megtartása, a ligák által összeharácsolt királyi birtokok magánkézen hagyása, valamint a Mátyás és Garai Anna között tervezett házasság is. A szegedi egyezmény megkötése után a felek Budára vonultak, hogy a kompromisszumban foglaltakat az országgyűlésben is keresztülvigyék, vagyis a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem volt váratlan fordulat Mátyás január 24-ei megválasztása. A Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg, mely a legenda szerint később a Duna jegén ünnepelte az új uralkodót, sokkal inkább Szilágyi Mihály erőfeszítései következtében vonulhatott fel, a leendő gubernátor ugyanis nemcsak familiárisaiból toborzott serege felvonultatásával, hanem egyéb módon is igyekezett keresztülvinni, hogy a szegedi egyezményben foglaltak tényleg megvalósuljanak.
Miközben a Duna jegén Mátyást ünnepelték, az új király még Podjebrád György régens – majd cseh király (ur. 1458–1471) – őrizete alatt, Prága várában töltötte napjait, ahol fiatal kora dacára kiváló politikai éleslátásról tett tanúságot. Vélhetően Hu­nyadi és az őt őrző ravasz Podjebrád is tisztában volt a fiatal fogoly jelentőségével, így aztán a későbbi huszita uralkodó nemcsak tetemes váltságdíjat harcolt ki a magyar királyért, de arra is rávette Mátyást, hogy feleségül vegye leányát, Katalint. Az uralkodó nagyfokú önállóságát mutatja, hogy miután Morva­országban a Vitéz János vezette küldöttség kiváltotta őt Podjebrád Györgytől, még édesanyja akaratával is szembeszegült annak érdekében, hogy a cseh király leányával kösse össze életét.
Mondhatnánk persze, hogy Mátyás esetleg szerelemből vagy adott szava megtartása érdekében cselekedett ilyen határozottan, a 15 – vagy 17 – esztendős fiatalember azonban hazatérése után bebizonyította, hogy zsenge kora ellenére páratlan politikusi tehetséggel rendelkezik. Mátyás néhány hónapon belül ledöntötte azokat a korlátokat, melyeket a bárói ligák a szegedi egyezménnyel állítottak neki, és megkezdte 32 esztendős uralkodását, mely során első célja hatalmának legitimálása, a III. Fri­gyes német-római császár (ur. 1440–1493) által birtokolt Szent Korona visszaszerzése lett.
Tarján M. Tamás (Rubiconline)

 
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 92
szavazógép
2015-01-24: Életutak - :

Hetvenöt éve született Jakabos Ödön

Jakabos Ödön Nyujtódon született 1940. január 29-én. Harminckét éves korában vágott neki nagy útjának, alapos előkészületek után: könyvtárakban kutatott, nyelvet tanult, térképeket böngészett, tudósokkal beszélgetett és világot átszövő kapcsolathálót épített ki, több ezer levélben keresett szállásadó, célját támogató ismerősöket. Vékony poggyászában mindössze egy váltás fehérneműt, székely ruhát, egy pár tornacipőt és egy marék csomakőrösi földet vitt magával, zsebében öt dollárt. 1972 októberétől négy hónap alatt jutott el autóstoppal, vonattal, hajóval Dardzsilingbe, 1973 júniusában érkezett haza. Útján írt naplófeljegyzéseit folyamatosan, több példányban küldte haza barátainak, belőlük itthon könyvet szerkesztett Indiai útinapló címmel. 1979-es halála után felesége fejezte be a kézirat gondozását, 1982-ben adta ki a Kriterion Könyvkiadó Gálfalvi György utószavával. Ebből közlünk részleteket.
 
2015-01-24: Magazin - :

Nyolcvanéves a sörösdoboz

Nyolcvan éve, 1935. január 24-én került először a boltokba dobozba töltött sör, amely azóta nemcsak a mindennapi élet részévé vált, hanem kultikus tárgy is lett, különleges darabjait múzeumokban állítják ki és gyűjtők lelkesednek értük.