George Maior távozása mégis meglepetésnek számít, miután Johannis elnöki beiktatása után úgy nyilatkozott, hogy az „RHSZ jól működik, és az RHSZ igazgatói posztja foglalt”. A román média a lemondást azzal hozta összefüggésbe, hogy a hírszerzés igazgatója a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal.
Maior azt sugallta, hogy a taláros testület viseli a felelősséget, ha Romániában is „baj lesz”, miután alkotmányellenesnek minősítette a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó jogszabályokat. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke múlt héten arra panaszkodott, hogy különböző állami intézmények, köztük az RHSZ, nyomást gyakorolnak az alkotmánybírókra, és a taláros testület tagjai fenyegetve érzik magukat.
Az RHSZ több ízben nyilvánosan sürgette a sajtó által csak Nagy Testvér-törvényekként emlegetett, a kommunikáció megfigyelését lehetővé tevő törvények érvénybe lépését, amelyekre Romániának szerinte a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érde­kében van szüksége. A jogszabályok sorra elbukták a normakontrollt, mivel a taláros testület szerint nem nyújtottak elegendő garanciát a visszaélések megelőzésére, s így nem biztosították a magánélethez való alkotmányos jog érvényesülését.
Ugyanakkor az RHSZ megítélése éppen a lehallgatások kapcsán javult: a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben 50 százalék fölé emelkedett a korrupt politikusok tucatjait lebuk­tató intézmények, a Korrupcióellenes Ügyészség és a hírszerző szolgálat bizalmi indexe. Romániában csak az RHSZ végezhet lehallgatásokat a Kor-rupcióellenes Ügyészség vagy más állami szerv megbízásából.
Maior 2006 óta vezette a legnagyobb titkosszolgálatot. Korábban dip­lomataként és a Szociáldemokrata Párt szenátoraként tevékenykedett. Az RHSZ élére Traian Băsescu államfő javaslatára nevezték ki: a jobboldali elnök mandátuma idején többször is méltatta Maior szakmai hozzáértését, és azt, hogy vezetése alatt a román hírszerzés a NATO-partnerek elismerését és bizalmát is élvezte.