Ipar vidékenFalun sütött városi kenyér, avagy a mindennapi ára

2008. március 13., csütörtök, Faluvilág
Beszélgetés Balázs Árpáddal, a lisznyói kenyérgyár főmenedzserével

Hetven, főleg helybeli és környékbeli személynek biztosítja a megélhetést a brassói Silvprodana 17 Prodcom Kft. lisznyói üzeme, ahonnan naponta tizennégy kocsival hordják szét a kenyeret, sütőipari terméket Kovászna, Brassó és Hargita megye száznegyven üzletébe.

— Információink szerint bővül itt a tevékenység, még nem fejeződött be a műszaki folyamat korszerűsítése.

— Beszereztünk és felszereltünk egy olyan rendszert, mely teljesen automatikusan végzi a kenyérféleségek, a veknik szeletelését. Hasonló módon modernizáltuk a kenyérszaggatást egy olyan csípőgép segítségével, amely levágja pontosan beállított súly szerint a kenyértésztát és a fehér süteményfélék nyersanyagát.

— Mindenkit aggaszt, hogy nagyon elszaladtak a kenyérárak. Mi ennek az oka? Ezt úgy is kérdezzük, mint a Brassó Megyei Sütőipari Szakemberek Egyesületének elnökét.

— Mi tudtunk volna rajta segíteni, miképpen az egész országban másképp alakult volna a helyzet, ha a mezőgazdasági miniszter beleegyezik, hogy az őszi aratásig adjon a kenyériparnak megfelelő és olcsóbb búzát az állami tartalékból, s azt mi az ősszel — bank általi jótállás, vagyis garancia ellenében — visszatettük volna. A tartalékban sok a búza, minden megyének külön tartaléka van, de a magas minisztérium úgy döntött, hogy azt drágítja meg, ami a leggyakrabban kerül az emberek asztalára. Ha mi nem alkalmazkodunk, bezárhatjuk a nagy nehézséggel és kiadással megteremtett gyárat.

— Hogyan mutatkozik meg önöknél a búza és a liszt árának az emelkedése? Európai statisztika szerint Romániában a legmagasabb az élelmiszerek ára, és a legalacsonyabbak a fizetések.

— Nagyon drasztikusan, mert majdnem minden készítménynél 30—40 százalékkal kellett emelnünk az egységárat. Minden tíz dekára rászámítottuk a drágulást. Őszintén meg kell mondanom: a kenyér ára nem fog ,,visszamenni", nem fog csökkenni. Ha a minisztérium segített volna, csak az üzemanyag, a benzin és a gázolaj, no meg a villanyáram drágulásának arányában drágítottunk volna mi is. Mintegy 40 százalékkal csökkent az eladásunk. Lisznyónak egyedül én szállítok kenyeret, a lakosság száma nem csökkent, de jelenleg az eddigi rendelésnek csak felét kérik. Ha a helyzet tovább romlik, márpedig jobbra nem számíthatunk, le kell építenem a személyzetből. Ennek fele uzoni lakos, bérmentesen szállítjuk őket ide a munkahelyre és vissza.

— Az Európai Unió is feltételeket szab ennek az iparnak.

— Most a kenyérgabona tárolási módján kell változtatnunk. Gabonatároló silót vásárolunk, s így összesen 800 tonna gabonát tudunk majd tárolni. A termelőknek meg fogja tiltani az unió, hogy otthon, nem megfelelő körülmények között tárolják a gabonát. Kötelesek lesznek leadni olyan egységeknek, ahol a feltételek biztosítottak. Már megkötöttük a szerződést egy 500 tonnás silóra, amelyben szárító- és szállítóberendezés is van. Sajnos, önerőből kell megoldanunk, mert a pályázati pénzek nagyon későn jutnak el hozzánk, az élet gyorsabban pereg. Ha bankkölcsönből fogunk hozzá, akkor magas kamatokat kell fizetnünk. Lehetőség lesz tehát arra, hogy a termelők ide hozzák a búzát, s mi azt annak rendje és módja szerint, a törvények értelmében felvásároljuk. Nekünk is könnyebb lesz, a gazdákon is segíteni tudunk. Saját malmunk van, ott készül majd a megfelelő minőségű liszt. Az idénre jó termést jósolnak. Könnyen megtörténhet, hogy lesz itt bőven liszt, mert jelenleg magyar lisztet is vásárolunk egy nagyváradi cégen keresztül.

— A szépmezői búza a trieszti világkiállításon állítólag aranyérmet nyert.

— Igen. Az bizonyos, hogy ha a háromszéki búzából fogunk sütni, jobb lesz a kenyér minősége. Jó egységes lisztet lehet belőle készíteni. Kerül bele egy kis korpa is, kiváló alapanyaga a pityókás kenyérnek. A székelyföldi, késői beérésű búzának éppen ez az előnye az ókirályságival (regáti) szemben, mely hamar érik, de inkább fehér sütemények készítésére alkalmas.

— Önök készítenek-e krumplis házi kenyeret?

— Igen. Most őröljük éppen azt a szép és jó búzát, mintegy 60 tonnát, amelyet Varga Józseftől vásároltunk, aki Várhegyen termelte. Ez háromszéki búza. Mi 10 000 régi lejben vásároljuk a búza kilóját. Egy tonna tehát egymillió lej!

— Nem lehet látni az önök házi kenyerében a pityókadarabokat. Így azt úgy nevezhetnénk, hogy falun készült városi kenyér.

— Nem lehet látni valóban, mert a hivatalos receptek nem engedik meg, hogy főtt krumplit tegyünk a kenyérbe, nehogy megsavanyodjon. Krumpliliszttel készül, de minőségét szavatoljuk.

Balázs Árpád a Nagy-Küküllő mentén született, fenyédi származású székely ember, de ennyi esztendő után háromszéki, lisznyói lett. A falu felső felében szép családi házat épített magának, s mint elmondta, kész bármikor segíteni a faluközösségen, az uzoni önkormányzaton, ha arra lehetősége van.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1455
szavazógép
2008-03-13: Család - x:

Stresszhelyzet

Tízből nyolc magyar felnőtt rendszeresen stresszben él — derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A tizennyolc év fölötti lakosság tizenkét százaléka ritkán és csupán három százaléka nem szokta magát egyáltalán stresszesnek érezni.
2008-03-13: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Mitől finom a csomakőrösi kürtőskalács?

Dancs Jenei Anna 13 éves korában került Csomakőrösre Kisborosnyóról. Családja kispataki eredetű. Dancs Gyula és felesége, Ilona nevelte fel, távolabbi rokonságban álltak családjával. Javíthatatlan szokása a háromszéki falunak, hogy akinek nem ott ringatták a bölcsőjét, szigorúan jövevénynek titulálják.