A kora tavaszi időszak egyik legfontosabb növényvédelmi teendője a lemosó permetezés, amelyet évente érdemes megismételni. A télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain és a szőlőtőkéken a vázágakon, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén megtapadt kórokozó gombák szaporító képleteit elpusztítsuk, valamint ritkítsuk a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.
A lemosó permetezéssel főleg a gyümölcsfákat kell kezelni, de ne maradjanak ki a szőlőtőkék, a köszméte- és a ribiszkebokrok, valamint a málnatövek se. Bár a tél a károsítók egy részét elpusztíthatja, az ellenállóbb kártevők áttelelhettek, ezért tavasszal a gyümölcsfákon és a szőlőtőkéken ismét jelentős fertőzésveszély várható. Kora tavasszal a kártevők természetes ellenségei még a telelőhelyeken vannak, ezért ebben az időszakban végzett lemosó permetezéssel azokat is jobban megkíméljük.
Tél végén, a hidegek elmúlta után, a metszést, a fatisztogatási és faápolási munkákat befejezve kell hozzáfognunk a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez. A kívánt hatás eléréséhez a permetezést fagymentes, szélcsendes időben végezzük, amikor napközben a levegő hőmérséklete eléri legalább az 5 Celsius-fokot. A permetlével ne takarékoskodjunk. Nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen permetezzünk úgy, hogy a törzseken és az ágakon az egyenletes fedést biztosítsuk.
Permetezés előtti tennivalók
A gyümölcsfák téli metszése, illetve a mechanikai növényvédelmi munkák során mindenképpen távolítsuk el a sérült, letört vagy különféle károsítókkal (monília, tűzelhalás, vértetű, pajzstetvek) erősen fertőzött, száradó vesszőket, ágrészeket is. A beteg részekkel együtt az egészséges részből is vágjunk le kb. 8–10 cm-t. A sebfelületeket az ökológiai gazdálkodásban is használható fasebkezelők valamelyikével zárjuk le, a levágott, beteg növényi részeket pedig minél előbb égessük el. A törzsön, vázágakon lévő rákos és mézgás sebeket éles késsel, kacorral az egészséges részig vágjuk ki, majd azokat is kenjük be sebkezelővel.
Metszéskor munkaeszközeinket (metszőolló, ágfűrész, kacor) legalább fánként fertőtlenítsük, pl. 70 százalékos alkoholban, a fertőzések (pl. kajszi gutaütése) továbbterjesztésének elkerülése céljából. A téli munkák során ne felejtsük eltávolítani az almafák körül előtörő sarjakat sem, mert ezzel pl. a vértetű (Eriosoma lanigerum) áttelelő, gyökérlakó alakjait gyéríthetjük eredményesen. Metszéskor feltétlenül keressük meg és távolítsuk el a gyűrűspille egyéves vesszőkön spirálisan elhelyezett, akár több száz tojást tartalmazó szürke tojáscsomóit is. Nehezen vehetőek észre, mert kéregszínűek. Gyapjaslepke kártétele esetén az áttelelést szolgáló tojáscsomókat a törzsről, az ágakról, a falról még a tél folyamán kaparjuk le és pusztítsuk el.
A gyümölcsfák lemosása mellett ne feledkezzünk meg a talajra hullott beteg, fertőzött levelek megsemmisítéséről sem. A leveleket forgassuk be, jó mélyen ássuk a talajba, hogy a bennük lévő kórokozók elpusztuljanak! Amennyiben erre nincs lehetőség, a leveleket össze kell gyűjteni és elégetni.
Miért fontos a lemosó permetezés
Ezzel az eljárással még a rügyfakadás előtt lehetőség nyílik a gyümölcsfákon (a fák törzsén, vázágain, vesszőin, illetve kérgén és kéregrepedéseiben, a rügyek felületén vagy azok környékén) megtapadó és ott telelő kórokozók (pl. monília, varasodás, levélfodrosodás, levéllyukacsosodás) szaporítóképletei, illetve a rovar- és az atkakártevők (pl. levéltetvek tojása, pajzstetű, takácsatka kifejlett egyede és tojása) telelő alakjai egy részének elpusztítására.
A gondosan és idejében elvégzett lemosó permetezés jelentősen növeli a tenyészidőszakban végzett egyéb (agrotechnikai, kémiai) kezelések hatékonyságát, azonban egy megkésett permetezés a fakadásnak induló fiatal leveleken perzselési tüneteket okozhat.
A lemosó permetezés elvégzésekor figyeljünk még a következő szempontokra is.
A lemosó permetezés előtt a begyűjtött növényi minták alapján feltétlenül győződjünk meg a kártevők faji összetételéről (némi előtanulmány szükséges), illetve az egyedsűrűségükről (ehhez használjunk nagyítót!). Ez segít kiválasztani a megfelelő szert.
Nagyon fontos a kezelés jó időzítése, ezért ügyeljünk arra, hogy a lemosó permetezés a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban történjen, mert a telelőhelyekről fokozatosan előjövő kártevők, az éledő kórokozók ilyenkor a legérzékenyebbek a növényvédő szerekre, és könnyebben elpusztíthatóak.
Ügyeljünk a kivitelezés megfelelő minőségére: a lemosó permetezőszerek mindegyike kontakt hatású, ezért a megfelelő hatás eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni. Azt is figyelembe kell venni, hogy sok fertőzött gyümölcs- és levélmaradvány lehet a fák alatt is, ezért a permetléből ezekre is jusson.
A permetezéshez megfelelő védőöltözékre van szükség. A permetezőszerek alkalmazása előtt figyelmesen olvassuk el a csomagolás címkéjén feltüntetett előírásokat (pl. engedélyezett dózis, szükséges védőfelszerelés, munka-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idő), és a munka során ezeket maradéktalanul tartsuk be.
Bár a rezes lemosó permetezéssel lezárjuk a metszés során keletkezett kisebb-nagyobb sebfelületeket, ez nem helyettesíti a metszést követő sebkezelést. A sebek kezelésekor azt az általános szabályt kell követni, hogy az 1–2 cm-t meghaladó sebfelületeket feltétlenül kezelni kell. Ne használjunk sebkezelésre „költségtakarékos” megoldásként olajfestéket, mert hamar beszárad és megrepedezik, így kapu nyílik újabb fertőzéseknek.
A gyümölcsfák lemosó permetezéséhez felhasználhatjuk a réz (pl. rézszulfát, rézhidroxid, rézoxiklorid, bordói keverék), a poliszulfidkén (pl. kalcium-poliszulfid) és az ún. olajtartalmú készítményeket (pl. vazelinolaj, ásványolaj, növényi olaj, paraffinolaj).
Réztartalmú készítmények
A réztartalmú készítmények a lisztharmat kivételével a gombás és a baktériumos betegségek egész sora ellen hatékonyak. Így: almatermésűeknél baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségek ellen; csonthéjasoknál baktériumos és gombás ágelhalások (pl. kajszi pszeudomonászos és leukosztómás elhalása – gutaütés); meggynél, cseresznyénél, szilvánál és kajszinál monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségek; őszibaracknál, szilvánál tafrinás betegség; bogyós gyümölcsűeknél a málna és a szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségei; héjas gyümölcsűeknél a baktériumos betegség ellen javasoljuk a különböző rézkészítményeket.
A rézkészítmények biztonságos használata érdekében a kezeléseket a rézérzékenység figyelembevételével alkalmazzuk az almatermésűeknél a zöldbimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül őszibaracknál rügyfakadásig, kajszinál pedig a piros bimbós állapot végéig a perzselés elkerülése miatt be kell fejezni. A rézzel történő lemosó permetezés az almatermésűeknél (alma, körte, birs) a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium fertőzési veszélyét is csökkenti.
Kéntartalmú és olajos készítmények
A fákon áttelelő lisztharmatgombák ellen a kéntartalmú készítmények hatásosak. Ezek közül ki kell emelni a poliszulfidkén hatóanyagú készítményeket. Ezek a különböző gombás betegségeken kívül (pl. lisztharmat, varasodás, monília, vesszőbetegségek stb.) a rovar (pl. pajzstetvek, levéltetvek, körtelevélbolha) és az atkakártevők ellen is hatásosak. Rovarölő hatásuk különösen olajtartalmú szerekkel kombinálva fokozható.
Az ún. olajos készítmények (növényi olaj, paraffinolaj, vazelinolaj) a rovar- és atkakártevők ellen a leggyakrabban alkalmazott lemosószerek. Tekintettel arra, hogy a kártevők többsége még a keményebb téli fagyokat is átvészeli, a telelő alakok ellen az olajos lemosás általánosan javasolt. Ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képezve a kártevők áttelelő alakjain, megakadályozzák azok légzését. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.
A lemosó permetezés nem olcsó eljárás, de aki ezt gondosan és idejében elvégzi, annak a tenyészidőszakban kevesebb gondja lesz a károsítókkal. (Forrás: Biokontroll.hu)
