Monika Grütters német kulturális államminiszter a fesztivált megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szabadság. A szabadság nem garantált, küzdeni kell érte – utalt a párizsi vérengzésre. A művészet a szabadság testvére – idézte Schillert. Kiemelte, hogy a Berlinale a művészi szabadság ünnepe, de nem kerüli meg azt a fontos kérdést sem, hogy vajon korlátlan-e ez a szabadság. A politikus méltatta a fesztivál szervezőit, elsősorban Dieter Kosslick igazgatót, amiért a szólás- és a művészi szabadság jelentőségét hangsúlyozva – egyfajta tiltakozásul – újra és újra meghívja a hazájában rendszerellenes tevékenység címén elítélt Dzsafar Panahit. Az iráni rendező ezúttal Taxi című filmjével szerepel a versenyprogramban. Grütters köszönetet mondott a szemlének, amiért felvállalják annak képviseletét, hogy a demokratikus társadalmak elutasítják a szabadság korlátozását. Kitért arra is, hogy mennyire fontos a nők szerepe a filmgyártásban, és kiemelte, hogy női rendező filmjével nyílt meg a szemle. „Szükség van bátor nőkre, és Isabel Coixet története is erről szól: egy olyan nőről, aki képes megváltoztatni az emberek gondolkodását” – fogalmazott.
Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere arról beszélt, hogy a Berlinale a közönségnek ablakot nyit a világra, és vitaindító témákat vet fel. Ilyen a szabadság és az amelletti kiállás – fogalmazott. Kiemelte, hogy a fesztivál művészi szabadságot biztosít az alkotóknak.
Dieter Kosslick a szemle eddigi történetét összefoglalva arról beszélt, hogy 1951-ben a Hamupipőke című Disney-film nyerte az Aranymedvét, és most Kenneth Branagh rendezésében, Cate Blanchettel az egyik főszerepben ismét szerepel a történet a nagyjátékfilmes programban.
Isabel Coixet – akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint Az élet nélkülem és A szavak titkos élete – mindössze a második női rendező, akinek filmjével megkezdődött a rangos seregszemle. 1995-ben a német Margarethe von Trotta volt az első Az ígéret című drámával. A spanyol rendező filmjében Juliette Binoche alakítja a főszereplőt, Josephine Pearyt, a New York-i társasági élet ismert alakját, aki 1908-ban sarkkutató férje, Robert után utazik az Északi-sarkra egy tapasztalt kutató, a Gabriel Byrne által játszott Bram Trevor társaságában.
Mind Isabel Coixet, mind Juliette Binoche gyakori vendég a Berlinalén. A rendező eddigi kilenc munkájából hat szerepelt a német főváros fesztiválján. A francia színésznő filmjei közül szintén hat vett részt a berlini mustrán, köztük a Csokoládé, Az angol beteg és A Pont-Neuf szerelmesei. A csütörtöki megnyitó előtt, a vörös szőnyegen Juliette Binoche tartalmas, jelentőségteljes filmnek nevezte Coixet legújabb művét. Mint mondta, intenzív, nehéz forgatáson vannak túl.
A 11 napos szemlén 26 helyszínen több mint ezer előadást tartanak, és 72 országból 441 filmet mutatnak be, ezek mintegy negyedét jegyzi női rendező. A nagyjátékfilmes szekcióban 23 produkció szerepel, közülük négy versenyen kívül.
Az idén 70 éves Wim Wenders német filmrendező tiszteletbeli Aranymedve-díjat kap a fesztiválon. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A díjakat hagyományosan az utolsó előtti – egy szombati – napon adják át, ezúttal február 14-én. A nagyjátékfilmes zsűri elnöke Darren Aronofsky amerikai filmrendező, aki leginkább a Fekete hattyú és a Noé című munkáiról ismert. A testület munkájában részt vesz az Amélie csodálatos életének francia sztárja, Audrey Tautou és Daniel Brühl német színész is.
A szervezők várokozása szerint idén is nagyjából 300 ezren váltanak jegyet a vetítésekre. A mustrát számos program kíséri, ezek közül hagyományosan az Európai Filmvásár a legjelentősebb. Idén új rövidfilmes díjat is kiosztanak, az Audi támogatásával húszezer eurós jutalom jár az elismerés mellé.