Ha az őszi szántás előtt nem trágyáztunk, már nem is érdemes. Két okból is: az első és utolsó fagy között nem szabad, mert csak szennyezzük vizeinket, kútjainkat. Bár nagyon sokan nem értnek egyet vele, a biotermelők a vetés, ültetés előtt nem használnak fejtrágyázást, mert csak rosszat teszünk a gyökérzet fejlődésének, a növény növekedésének. Ha már kikelt minden, akkor érdemes trágyázni. A növény jobban fejlődik, ellenálló lesz, íze, zamata is másabb – hazai.
Jó tudni, mennyi tápanyagot használt fel a talajból az elővetemény, hogy mire van szüksége az új növénynek, virágnak, cserjének, fának. Vannak növények, melyek mélyről, mások középről, egyesek pedig a felszínről vonják el a tápanyagot. Ilyenkor a gazdának jobban kell figyelnie, megfelelően kell pótolnia a szükségletet. Pél­dául spenót után nem vetünk murkot, mert ugyanabból a rétegből táplálkoznak. A jó szomszéd–rossz szomszéd törvényét is be kell tartani, ez a szabály a növényvilágban is működik.
Hólével mákot, salátát, spenótot, hagymaféléket, zöldborsót, általában hidegtűrő növényeket, sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát vethetünk, ültethetünk – igaz, csak a korai fajtákból. A palánták vetése –ha nincs melegágyunk, fóliasátrunk – még elér, mert minden más helyen nevelt növény hamar elnövi magát.
Idén is folytatjuk a holdnaptár közlését. Ültetési idő februárban: 1-jé­től 14-ig és 27-től 28-ig. Ültetési időben a szőlőt, gyümölcsfát és a sövényeket metszhetjük. Kerítésnek és sövénynek való fűzfadugványok vágására alkalmas idő volt február eleje, de ne ijedjünk meg, még lesz ilyen.

Bíró Zoltán
árkosi biogazda