Az online petíció többek között Erdély önállóságának, az erdélyi népek és felekezetek jó egyetértésének történelmi hagyományaira hivatkozik, önrendelkezést és kolozsvári regionális kormányzást kér a történelmi Erdély, valamint a Bánság, Partium és Máramaros részére. Utal arra, hogy Erdély sokkal fejlettebb az ország más régióinál, a bukaresti kormányok azonban gyarmatként kezelik. Fancsali – aki az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal működtetője – tavaly márciusban a Kolozs megyei prefektúrán, októberben pedig a parlamentben és a kormánynál is benyújtotta a petíciót, de választ nem kapott. Decemberben az Európai Parlament petíciós bizottsága is megkapta a kérést, ám januárban formai okokra hivatkozva elutasította.

Nincs döntés a gyógyszerészképzésről
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa döntéshozatal nélkül tárgyalta tegnap a magyar gyógyszerészképzés ügyét – tájékoztatott Szabó Béla pro­fesszor, a magyar tagozat választott vezetője. Az egyetem vezető testületének arra a kérdésre kellett volna választ találnia, hogy vehetnek-e fel hallgatókat a 2015–2016-os tanévben magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra. Leonard Azamfirei rektor múlt héten azt közölte, hogy az országos akkreditációs bizottság csak a román nyelvű képzéshez hagyott jóvá beiskolázási keretszámot. Szabó Béla a szenátus tegnapi ülése után elmondta, az egyetem vezetői az akkreditációs bizottság álláspontja alapján két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez csak ideiglenes lehet. A magyar tagozat egyik megoldást sem tartja elfogadhatónak. Ha májusig nem születik döntés, megtörténhet, hogy nem hirdethetnek felvételit a magyar nyelvű gyógyszerészeti szakra.

Nem körözik Markó Attila képviselőt
Eddig nem adtak ki európai elfogatóparancsot az állítólag Magyarországon tartózkodó Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő ellen, akinek az őrizetbe vételéhez tavaly decemberben hozzájárult a bukaresti képviselőház – mutatott rá tegnapi közleményében a román külügyminisztérium. A kommüniké szerint amúgy sem a minisztérium feladata, hogy eljárjon egy nemzetközi körözés alatt álló gyanúsított letartóztatása és kiadatása ügyé­ben: ez a rendőrségre és bíróságokra tartozik. Ilyen körülmények között „nem adottak egy esetleges diplomáciai fellépés feltételei” – szögezte le a tárca. A közlemény Bogdan Diaconu független képviselő interpellációjára válaszol, aki azt akarta tudni: milyen lépéseket tesz a román diplomácia a „súlyos korrupciós cselekményekkel” gyanúsított, Magyarország által „bújtatott” közszereplő kiadatása érdekében.

Öt évre ítélték Ridzit
Jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság tegnap Monica Iacob Ridzi volt ifjúsági és sportminisztert, aki 2009-ben fél évig volt tárcavezető. Hivatali visszaélésben találták vétkesnek: fiktív szolgáltatásokért, versenytárgyalás nélkül utalt ki magáncégeknek több mint félmillió eurót az államkasszából. 2009-ben a minisztérium ifjúsági napokat szervezett, de valójában csak két koncertre került sor, a többi rendezvényhelyszínt csak azért tüntették fel a programban, hogy országos akció benyomását keltsék. A minisztérium egyik volt tisztségviselőjét és egy üzletembert letöltendő, hét másik vádlottat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek az ügyben. A Ridzi-ügy volt az első olyan korrupciós botrány, amelyben Traian Băsescu akkori államfő pártja, a DLP tisztségviselőjét vádolta az ügyészség, és ebben az államfő lánya is érintett lehetett, egyes feltételezések szerint Ridzi valójában Elena Băsescu EP-választási kampányához szerzett törvénytelenül pénzt. Ridzi már a tizenharmadik volt kormánytag, akit jogerősen börtönbüntetésre ítéltek Romániában, és további 15 volt miniszter ellen folyik eljárás. Monica Iacob Ridzi tegnap délután feladta magát a Kolozs megyei rendőrségen.