Huber László, Kőszeg polgármestere az avatóünnepségen hangsúlyozta: a történelmi kisváros életében mindig egyfajta fordulópontot jelentett a vár megújítása, amely a törökök elleni küzdelem idején a védelmet erősítette, ma viszont kulturális, turisztikai és örökségvédelmi célokat szolgál. Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: a kőszegi végvár és annak története a magyarság csakazértis megmaradásának egyik fontos jelképe, amelyre méltán lehetünk büszkék.
A vár felújítása három évvel ezelőtt kezdődött el, és két ütemben zajlott,  megújultak a történelmi épület belső terei, akadálymentesítették a turisták által látogatott épületrészeket, a lovagtermet, az árkádos pincét pedig alkalmassá tették arra, hogy ott konferenciákat, kiállításokat, de akár egy igazi lovagi vacsorát is meg lehessen rendezni. Teljesen megújult az épület homlokzati része, a második ütemben pedig új burkolatot kapott a vár külső és belső udvara, valamint megújult a turistaszállónak is használt szárnya, amelyben kulturális és hagyományőrző egyesületek is helyet kaphatnak.
A vár felújítása még korántsem ért véget, hiszen szükség lenne a várfalak javítására, a tetőszerkezet cseréjére, az Ester­házy Miklós által 1771-ben állíttatott Madonna-oltár restaurálására, valamint a kőszegi várszínház színpadának és lelátójának megújítására is.
Kőszeg várának legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló óriási török sereg vívta. Ellene Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal után közös megegyezéssel nyolc toronyra török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így Szulejmán szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett Ibrahim török nagyvezér, és elvonulhattak Kő­szeg falai alól.