Ukrajna nem alkalmaz hátrányos etnikai megkülönböztetést a mozgósítás során – jelentette ki a kelet-ukrajnai fegyveres viszályra utalva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután találkozott Bogdan Aurescuval. A román külügyminisztérium legutóbb február elején közölte az ukrán nagykövettel: Románia elvárja Ukrajnától, hogy a katonai mozgósítás ne etnikai alapon történjen.
Bukarest a tavaly nyáron is szót emelt, mikor az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben állítólag ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott behívót. A két tárcavezető közös sajtóértekezletén Klimkin köszönetet mondott azért, hogy Románia következetesen támogatja országa szuverenitását, területi egységét, illetve határozottan elítélte a Krím félsziget orosz annektálását. Leszögezte: ebben a pillanatban Ukrajna nem folytat konkrét tárgyalásokat Romániával fegyverek vásárlásáról, de elég jó viszonya van különböző államokkal, amelyek képesek segíteni a szükséges (hadi) felszerelés beszerzésében. Bogdan Aurescu rámutatott: Románia az uniós tagországok közül elsőként ratifikálta Ukrajnának az EU-val kötött társulási egyezményét, ezzel is jelezve, hogy támogatja szomszédja európai integrációját. Kifejtette: Bukarestnek az Ukrajnában élő több mint 400 ezer román miatt is fontosak a Kijevvel ápolt kapcsolatok. Aurescu jó ötletnek nevezte Klimkin Bukarestben megfogalmazott javaslatát, hogy közös ukrán–román kormányülést szervezzenek: erre szerinte még idén sor kerülhet. Kifejezte reményét, hogy a kijevi törvényhozás is ratifikálja a két ország közötti kishatár-egyezményt, amely több mint kétmillió román és ukrán állampolgár számára könnyíti majd meg a határátlépést. Aurescu felidézte, hogy Bukarest vezető szerepet vállalt az Ukrajna kibervédelmét szolgáló NATO-programban, „Ukrajna számíthat Romániára, amely mellette áll ebben a nehéz helyzetben”. * Pavlo Klimkint Klaus Johannis államfő is fogadta, aki közölte: Románia határozottan támogatja Ukrajna demokratizálódását, európai közeledését, de nagyon fontos, hogy a kijevi hatóságok folytassák és elmélyítsék a belső reformokat, főként ami a korrupció elleni harcot és az állami intézmények megerősítését illeti. Johannis kifejezte reményét, hogy minden „érintett fél” betartja a február 15-én hatályba lépett tűzszüneti egyezményt.
