S míg ezt találgatjuk, dalolgathatnánk a népdalt: Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, / Minden madár társat választ, virágom, virágom. / Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom, / Te engemet, én tégedet, virágom, virágom. // Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom, / Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom, / De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom, / Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom. A régi csángó-székely-magyar népdalt mindenki tudja, de lehet, kevesen gondolkodnak el mögöttes tartalmán, a szélen mint többértelmű visszatérő motívumon, a víz-szerelem, madár-ember, zöld pántlika-gondtalan fiatalság, fátyol-házas élet – főleg, ha nem a szerelmesemhez kell hozzámennem – párhuzamán. Pedig sokszor nagyon érdemes keresni az automatikusan dúdolt, énekelt népdalaink mélyebb értelmét.
Február az év második hónapja a Gergely-naptárban, jégbontó, böjtelő hava. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta. Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság. De februárra esik a farsang vége és egyben csúcspontja is, a farsangfarka: a hamvazószerda előtti, farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszak. És 1945 februárban zajlott a nekünk nem túl jó emlékű jaltai konferencia is. Állandó ünnepei közül érdekesebb a köztársaság napja (1.), a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (2.), Szent Balázs ünnepe (3.), Szent Bálint napja (14.), a nemzetközi férfinap (19.), Szent Péter székfoglalása (22.), a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (23.), Mátyás napja (24.) – Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál, s ha nem talál, akkor bizony csinál.
 Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, ilyenkor zajlik a gyertyaszentelés is, mely a néphit szerint megvéd a gonosz szellemektől. A Gyertyaszentelő ünnepéhez tavaszjóslatok kapcsolódnak. Ha a medve – egyes helyeken a borz – gyertyaszentelő napján kijön az odvából és meglátja az árnyékát, visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha jő’ Gyertyaszentelő, az íziket szedd elő” – mondják ma is Békésen. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad a maci-borz, mert rövidesen jön a tavasz. 
Február 3-án, Szent Balázs napján szokás a balázsolás, amikor a torokbajokat és más bajokat kivédendő a pap két gyertyát keresztbe téve, sajátságos imát mond az elé járulóknak.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték...