A 2013-ban végbement fejleményeket vizsgáló elemzés szerint egy év alatt 15 százalékról 15,5 százalékra emel­kedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,5 millióan élnek szegény sorban a 81 milliós országban. A 16 tartomány közül 13-ban emelkedett a szegények aránya. Csökkenést csak a volt NDK területén fekvő Brandenburgban, Szász­ország­ban és Szász-Anhalt tartományban regisztráltak. A legalacsonyabb – 11 százalék körüli – arányt a hagyományosan jómódú Bajorország­ban és Baden-Württemberg­ben mérték, a legmagasabb, 25 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Mecklen­burg-Elő-Po­meránia következik 23,6 százalékkal, majd Berlin 21,4 százalékkal. A területi különbségek növekednek, ezt jelzi egyebek között, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekben – a Ruhr-vidéken, Brémában, Ber­linben és Meck­lenburg-Elő-Pomerániában – az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szegény sorban élők aránya.
A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a munkanélküliek és a gyermeket egyedül nevelő szülők, körükben 59, illetve 40 százalékos a szegények aránya. Igen súlyos a gyermekszegénység, a PW számításai szerint a kiskorúak körében 19,2 százalékos a szegénységben élők aránya, ami az átlagot meghaladó mértékű, 0,7 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az időskori szegénység kockázata egyre nagyobb: a 60 éven felülieknél ugyan átlag alatti, 15,2 százalékos a szegények aránya, de 2006 óta az országos átlagot négyszer meghaladó mértékben terjed a szegénység az idősek között – emelték ki a jelentést összefoglaló közleményben.