Johannis Berlinben:Romániában nincs magyarkérdés

2015. február 27., péntek, Világfigyelő

Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs magyarkérdés – mondta Klaus Johannis román államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.

Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdés­re, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy szokatlanul nagy érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez fenyegetettséget jelent. A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és ők a mi tárgyalópartnereink – mondta Klaus Johannis, hangsúlyozva, hogy „Romá­niá­ban nincs magyarkérdés”.
Johannis szerdán érkezett bemutatkozó látogatásra Ber­linbe, ahol csütörtökön találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is.
Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban An­ge­la Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a föld­rajzi fekvése miatt kie­melt helyzetben van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről.
Románia 2011 óta húzó­dó schengeni csatlakozásával kap­csolatban Klaus Johannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Német­or­szág támogatására. Merkel azt mondta, jogos igény román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nél­küli uniós övezethez, és az Európai Bi­zottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot.
A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Johannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi – a szociális juttatások megszerzését célzó – bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban.
A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németország­ba és tökéletesen integrálódtak. A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése komoly kihívás Románia számára – mondta Johannis.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2015-02-27: Közélet - :

Bajban a kórházak

Kisebb-nagyobb bajba sodorta a megye kórházait a Ponta-kabinet tavalyi fizetésemeléses kampányígérete, január elsejétől száz lejjel nőtt az egészségügyben dolgozók bére, ám többletpénzt az intézmények nem kaptak. Baróton az ebédjegyet nem adták ki a dolgozóknak, Kézdivásárhelyen a napi kiadásokkal próbálnak takarékoskodni, Sepsiszentgyörgyön a beszállítók kifizetésével késnek.
2015-02-27: Közélet - Iochom István:

Megmarad a hilibi elemi iskola (Tanácsülés Ozsdolán)

A tegnapi ozsdolai tanácsülés egyik fő napirendi pontja a 2015/16-os tanév megyei tanfelügyelőség által is láttamozott községi iskolahálózatának jóváhagyása volt. A tizenkét jelen levő tanácstag a hilibi iskola megmaradása mellett voksolt, úgy szavazta meg a határozattervezetet, ahogy azt a polgármester előterjesztette.