A szotyori temetőkertben az erős szél ellenére szép számban gyűltek össze a helybeliek a szombat délelőtti megemlékezésre.
Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékkopjájánál tartott ünnepségen Rápolti István helyi tanácstag kiemelte, hogy e kis falu is nevelt olyan hősöket, mint Lőrincz János hadnagy, Lőrincz József őrnagy, Nagy Tamásné Vajna Terézia, Csiszér Gergely honvéd, Gidófalvi László főhadnagy, kiknek földi maradványai a szotyori temetőben nyugszanak, és voltak még sokan mások, akik győztek, mert mindvégig kitartottak. Székelyföld elszegényítése, az alacsony népszaporulat és az elvándorlás súlyos érvágást jelent ennek a vidéknek, és ha nem folytatjuk autonómiaharcunkat, nem bízunk a hit erejében, akkor veszni fogunk — hangsúlyozta a szónok. Berszán Sándor református lelkész azért imádkozott, hogy méltók lehessünk elődeinkhez, és mindenkoron vigyázni tudjunk egymásra, majd megáldotta az ünneplő gyülekezetet. Elhangzott Wass Albert Üzenet haza című verse és a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dal, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékkopja tövében. Az egyre erősödő szél miatt az ünnepi műsort a templomban, az istentisztelet után folytatták.