Március 15-én este kezdődik a közmédia új hatrészes sorozata, a Fehér Béla regényéből forgatott Kossuthkifli című film a megújuló Duna csatornán. A közel kétszáz helyszínen forgatott, több mint száz színészt felvonultató, epizódonként 53 perces sorozat főszereplői: Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy-Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos, a rendező Rudolf Péter.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója reményének adott hangot, hogy a Kossuthkifli olyan szerepet tölt majd be, mint egykor A Tenkes kapitánya vagy A kőszívű ember fiai, a történelmi sorozattal a közmédia hosszú kihagyás után folytatja tévéfilmes hagyományait.
Másfél éves hatalmas munka eredménye kerül a megújuló csatorna képernyőjére. 2013. július elején kezdődött, 75 napon át tartott és október 20-án ért véget a Fehér Béla azonos című regényét feldolgozó nagyszabású tévésorozat forgatása, melynek során 171 órányi anyag készült. „Van olyan jelenet, melyben Haumann Péter a Pozsonyt „alakító” Sopronban bemegy egy ajtón, Fóton a műterembe érkezik, és kinéz az ablakon, majd Kőszegen lép ki az utcára. Az egyik pillanat lehet, hogy júliusban, a második augusztusban, a harmadik pedig szeptemberben történt. Ezek összehangolása logisztikailag komoly próbatétel volt a gyártás számára, és talán nem is kell megmagyarázni, hogy ez szakmai értelemben színésznek s rendezőnek mekkora kihívást jelentett. A másik nagy feladat a történetben gyakorta felbukkanó misztikus figurák, lelkek, csodák megteremtése volt a komputer segítségével”– mondta Rudolf Péter.
A XIX. századi romantikus film hihetetlen kalandokkal, csodákkal, meneküléssel, összeesküvéssel, üldözéssel, robbanással, gyilkosságokkal, mindent elsöprő szerelemmel, holt lelkekkel, tündérekkel, kísértetekkel, besúgói jelentésekkel röpködő galambokkal, áruló temetkezési vállalkozókkal és hazafias darvadozással idézi az 1848/49-es szabadságharc idejét. A sorozatban a háború dúlta, ellenségeskedés szabdalta Magyarország hű, ám kissé groteszk látképét láthatják a nézők, melyet számtalan különös és elképesztő figura megjelenése és nyelvi bravúrokban bővelkedő megszólalása tesz még mulatságosabbá – és egyben szomorúan ismerőssé. „E XIX. századi történet megrendezésekor elsősorban a kor mindennapjai izgattak, hogy miként hatott az akkori ember életére a szabadságharc. Hogy azok a viták, amiket itt ma lefolytatunk, ahogy ma vitatkozunk, ahogy ma meg vagyunk osztva, az nyilván akkoriban is ugyanúgy megvolt már” – nyilatkozta a rendező.
Az egyik főszerepet játszó Reviczky Gábor a forgatás nehézségeit idézte fel: a kosztümös filmekben a színészekre különösen sok megpróbáltatás vár. Szerepéről megjegyezte, egy főrendőrt játszik, aki a fiát üldözi, hogy visszaszerezze a pénzét. Kőszegi Ákos 19. századi James Bondként jellemezte karakterét, valamint élete legnagyobb élményének nevezte a forgatást, csakúgy mint Lengyel Tamás, aki a szerelmi szálat jeleníti meg a sorozatban egy „férfiaskodó, nemzeti érzelmű, már-már hisztérikus” figuraként. Kálloy-Molnár Péter, aki a kocsist játssza a filmben, arról szólt, hogy a film kedvéért diplomát szerzett fogathajtásból, ugyanakkor méltatta a regény nyelvezetét is, amelyet színészként nem volt könnyű visszaadnia. Haumann Péter egy cukrászt alakít, akinek legfontosabb, hogy visszaszerezze a lányát. Szerinte a karaktere révén a nézők megismerhetik, mit gondolt a polgárság a szabadságharcról.
