1848—49 nagy tanulsága az, hogy a magyarságtól semmit nem tudtak elvenni véglegesen. Marosvásárhelyen, Erdélyben lassan bebizonyosodik, hogy az elnyomás, a nemzeti gyűlölet semmire sem vezet, és hogy hiába próbáltak megfélemlíteni, mert ami a miénk volt, úgyis visszaszereztük — hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Székely Vértanúk emlékművénél összegyűlteknek. ,,És amit eddig nem tudtunk visszaszerezni, azt vissza fogjuk szerezni ezután. Mi nem leszünk másodrangú állampolgárok a saját szülőföldünkön! Romániában ma is él legalább másfél millió magyar, Erdély a miénk is! Erdély nem kizárólagosan román és nem is kizárólagosan magyar, Erdély mindannyiunk közös hazája. Ezt jól jegyezze meg mindenki!" — szögezte le Markó Béla, aki egyben azt is nyomatékosította, az erdélyi magyarság autonómiát akar. ,,Mi ezt akarjuk! Nem országot szétrontani az autonómiával, hanem Erdélyt építeni, Szé­kelyföldet gyarapítani."

A magyar szabadságharc legfontosabb üzenete, hogy az építőké, az összefogásra, építésre képes közösségeké, nemzeteké a jövő — jelentette ki ünnepi beszédében Borbély László miniszter. A szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje úgy fogalmazott: mindent, amit az erdélyi magyarság elért, összefogással, küzdelemmel érte el; a marosvásárhelyi magyarságnak ma is össze kell fognia, hiszen újból neki kell fogni építkezni, újult erővel neki kell látni a munkának, miként a múlt század elején Bernády tette.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen jelentette ki: erőszakmentes a székelység kollektív jogaiért folyó harc. ,,Az SZNT a demokrácia eszközeivel harcol a székelység kollektív jogaiért. A székely közösség hagyománnyal rendelkezik ezen a téren, hiszen jogvédő népként ismert" ― mondta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke az Új Jobboldal által kezdeményezett magyarellenes tüntetésekről így nyilatkozott: ,,abszurd és irracionális a Bartók Béla zenéje ellen, Bolyai geometriája ellen vagy Petőfi Sándor versei ellen irányuló tüntetés".