Csergő Tibor András, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múze­um vezetője, a kiállítás ötletgazdája, székelyföldi kurátora gyermekek múzeumpedagógiai foglalkozásokon va­ló részvételére ösztönzött, hiszen jócskán marad kiegészítenivaló az iskolai oktatás után. Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Mú­ze­um főigazgatója a tárlatot egy folyamat részének nevezte, ugyanis a korábbi rovartani kiállításuk után és még sok más előtt – több mint tízmillió természettudományi tárgyat őriznek – kerül sor erre.
A Lovagteremben és a Tolerancia-teremben berendezett tárlatot dr. Pap Ildikó antropológus, a Magyar Ter­mészettudományi Múzeum Ember­tani Tárának igazgatója ismertette. Elmondta, embertani táruk több mint 40 ezer ember csontvázmaradványát őrzi, az ezek egy részén végzett vizsgálatok eredményeit mutatják be különböző korosztályoknak.
A kiállítás elején az embertan történetét bemutató rész látható a feltárástól a feldolgozás szakaszáig, kiemelve Török Aurél kolozsvári professzor tevékenységét, aki a „semmiből megteremtette a magyar antropológiát” – mondotta a muzeológus. Dióhéjban bemutatják a székelyföldi kutatásokat is. Aztán csoportosították a csontokat: egyes tárlók a különböző betegségek által a csontokon hagyott nyomokat ismertetik. Végül arcrekonstrukciók láthatóak, többek között III. Béla király és felesége, Szent László, Dobó István egri várkapitány, Janus Pannonius pécsi püspök, humanista költő, Rotterdami Eras­mus, gróf Batthyány Erzsébet, népvándorlás kori férfi, Árpád-kori harcos gipsz­portréja. Az arcrekonstrukciós eljárást és a különböző alakokhoz kötődő történeteket dr. Kustár Ágnes arcrekonstrukciós főmuzeológus ismertette.
A tárlat június 30-ig tekinthető meg.