Újrakezdte működését tegnap az alkotmánymódosítás előkészítésével megbízott parlamenti különbizottság. A testületben az RMDSZ-t Máté András frakcióvezető képviseli, aki nem lát esélyt arra, hogy a jelenlegi erőviszonyok között kialakuljon az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség.
A bizottság korábban kidolgozott alkotmánymódosító tervezete tavaly elbukta a normakontrollt: az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. Bár üresjáratnak véli a munka újrakezdését, Máté András elmondta: az RMDSZ megpróbálja újrafogalmazni javaslatait a taláros testület kifogásainak figyelembevételével, de az lenne ideális, ha teljesen új alkotmány születne, ami elvileg lehetséges, de az adott helyzetben nem valószínű. A 128 módosító javaslat közül 85-öt újra kell fogalmaznia a parlamenti bizottságnak. A taláros testület szerint a tervezet 26 pontja sérti az alkotmány 152. cikkelyét, amely az alaptörvény módosításának korlátait szabályozza. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. Az alkotmánybíróság erre hivatkozva kifogásolta a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) való szerveződésére vonatkozó RMDSZ-es javaslatokat. Az alkotmánymódosítást a parlament mindkét házában kétharmados többséggel kell elfogadni, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. De mivel a szövegező bizottságban is szükség van a kétharmadra egy-egy cikkely elfogadásánál, elképzelhető, hogy nem is kerül sor parlamenti szavazásra.
