Egy perc csenddel emlékeztek meg az Európai Unió állam-, illetve kormányfői tegnap délután kezdődött brüsszeli csúcstalálkozójukon a szerdai tunéziai terrortámadás áldozatairól. A tuniszi Bardo Múzeum elleni támadásban huszonhárman haltak meg, többségük külföldi, európai turista volt. A csúcstalálkozó kiemelt témája az energiaunió megteremtése, de napirenden szerepel az unió keleti szomszédságának helyzete, azon belül is a Keleti Partnerségben részt vevő országokkal tartandó májusi rigai csúcstalálkozó, az ukrán válság és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kérdése is.
Az energiaunióval kapcsolatban a tagállamok vezetői elé kerülő zárónyilatkozat-tervezet tagállami diplomaták szerint kiegyensúlyozott és általánosságban a különféle érdekeket követő és nézeteket valló tagállamok számára is elfogadható. Vita akörül lehet, hogy a kétoldalú, a tagállamok és unión kívüli országok közötti energiavásárlási szerződések terén milyen fokú transzparencia jöjjön létre.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó előtt rámutatott, hogy az energiaunió teljes kialakítása nem képzelhető el egy csapásra, ezért most még csak az ellátásbiztonság kérdéseire összpontosítanak. Vita lehet akörül is, hogy már most, a márciusi csúcs döntsön-e az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt bevezetett gazdasági szankciók meghosszabbításáról. A zárónyilatkozat-tervezetben erről egyelőre csak annyi szerepel, hogy „emlékeztetőül: szankciók”, vagyis semmi sincs eldöntve.
Az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portál szerint két forgatókönyv lehetséges. Vagy már a héten bejelentik, hogy a nyáron lejáró gazdasági szankciókat az év végéig meghosszabbítják, és röviddel ezután meg is születik az erről rendelkező jogszabály, vagy bejelentik ennek szándékát, a döntést pedig a júniusi csúcsra halasztják. Azt több forrás is egybehangzóan megerősítette, hogy az Európai Unió formálisan is összeköti a szankciók jövőjét a minszki megállapodás megvalósításával. Ezért is az év végéig hosszabbítanák meg a szankciókat, miután a minszki egyezség szerint Kijevnek legkésőbb akkor vissza kell kapnia az ellenőrzést az ország keleti határa fölött.
A csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő egyik diplomata arra mutatott rá: a hosszabbítás halasztásának pártján állók azzal érvelnek, hogy ráérnek nyáron dönteni, azok viszont, akik már most döntenének, attól tartanak, hogy a nyárig az orosz propaganda megbonthatja a tagállamok egységét. A csúcson ezzel összefüggésben a májusi, Rigában tartandó Keleti Partnerség-csúcstalálkozóról is szó lesz, a tagállamok vezetői pedig várhatóan leszögezik majd, hogy a folyamat igenis életben van, az EU-nak és az érintett országoknak is teljesíteniük kell a maguk vállalásait, a helyzetértékelésen túl pedig arra is kitérnek, hogy a következő két évben az EU milyen konkrét intézkedéseket hozhat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
