Magyar–román vasutas-együttműködésnek köszönhetően sikerül emléket állítani az egykori magyar és német állomásfőnököknek Kolozsváron.
A Román Állami Vasúttársaság (CFR) regionális kirendeltsége tavaly májusban helyezett el márványtáblát a helyi pályaudvar épületén, az egykori állomásfőnökök felsorolásában azonban az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel. A mulasztás felháborodást váltott ki magyar, sőt, román körökben is. A történtek miatt a valós kétnyelvűség megteremtéséért küzdő Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport februárban CKK (Cluj–Kolozsvár–Klausenburg) Intoleranciadíjat ítélt oda a CFR kolozsvári vezetőségének. Ők azzal védekeztek, hogy nem álltak rendelkezésükre adatok, mivel a társaság levéltára a két világháború között megsemmisült. A széles körű felháborodás hatására március elején eltávolították a kifogásolt táblát, és a Magyar Államvasutaktól kértek és kaptak kiegészítést. (Főtér)
JÓL FIZETTÉK A KOMMENTELŐKET. Olykor havi tízezer eurót is zsebre vágtak azok, akik a DLP megbízásából különböző internetes portálokon fiktív néven szóltak hozzá az újságok, tévék által közzétett hírekhez. A kommunikációs csapat irányítója – aki előbb a párt, majd kizárólag a volt miniszter érdekében dolgozott – kevesebbet, mindössze 3000 eurót kapott a kenőpénzek szétosztásával foglalkozó személyektől – közölték az Elena Udrea egyik ügyében vizsgálódó ügyészek. A Bute-gála iratcsomója egyre vastagabb: pénteken szembesítették a volt turisztikai minisztert (szintén vád alatt álló) feljelentőivel, egy 900 ezer eurót tartalmazó fekete táska útját próbálták követni. Eddig azonban csak az derült ki, hogy a fizetett hozzászólók naponta kaptak utasításokat, hol milyen üzenetet hagyjanak, hogy a kívánt mederbe tereljék a vitát. Elena Udrea tagadja, hogy ezért fizetett, és képmutatással vádolja a sajtót. Szerinte „abszolút minden pártnak vannak internetes posztolói és online gerillái”, tehát az ügyészeknek nem ártana az SZDP és az NLP háza táján is szétnézni. (Hotnews.ro)
RENDEZNI KELL A LAKOSSÁGI ADATTÁRAKAT. A szenátus emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöki tisztségét betöltő Biró Rozália RMDSZ-es szenátor szerint sürgető szükség van egy, a demográfiai adatokat hatékonyan feldolgozó rendszer kiépítésére, hiszen a nyilvántartások jelenleg komoly hiányosságokat mutatnak, nem rendelkeznek konkrét, aktuális és biztos adatokkal. „Nincsenek országos szinten összevethető adataink. Nekünk megyékre lebontható adatokra lenne szükségünk ahhoz, hogy a negatív jelenségeket folyamataiban láthassuk, hiszen csak ennek segítségével tudunk megelőző és hatékony stratégiát kidolgozni azok megállítására” – magyarázta. A politikus szerint a 2020-as népszámláláson már az új módszereket kellene alkalmazni. (RMDSZ-tájékoztató)
A ROMÁNOK ELÉGEDETTEK. Az európai uniós átlagot kissé meghaladó mértékben elégedettek a románok, a magyarok azonban egy kerek ponttal maradnak el tőlük. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a boldogság nemzetközi napján közzétett boldogságtérképe szerint 2013-ban az uniós polgárok átlagos elégedettsége 7,1 pont volt. Az 1-től 10-ig terjedő skálán a legnagyobb osztályzat a legkedvezőbb. Dánia, Finnország, Svédország polgárai 8-as fölött értékelték saját egészségügyi, pénzügyi és munkaügyi helyzetüket, de Norvégia, Hollandia, Ausztria lakói is átlagon felül állnak. Sőt, Románia is 7,2 ponttal. Magyarország, Portugália, Ciprus és Görögország viszont jóval az átlag alatt van (6,2 ponttal), Szerbia és Bulgária pedig az átmenő jegyet sem éri el (4,9, illetve 4,8 ponttal). (Maszol)
