A lengyel–magyar barátság példaként áll Európa más nemzetei előtt – hangoztatta Áder János köztársasági elnök a magyar–lengyel barátság napja alkalmából mondott ünnepi beszédében szombaton Katowicében, a sziléziai vajdaság székvárosában. Áder János és Bronislaw Komorowski lengyel államfő délelőtt Katowicében ünnepélyesen felavatta Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét a Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt.
Mindig tiszteltük egymás hősiességét, mindig megajándékoztuk egymást a megértéssel. Megértettük és a magunk módján folytattuk egymás forradalmait – mondta a magyar államfő az alkalomból szervezett délutáni ünnepségen. Hangsúlyozta: mindig ott voltunk egymás közelében; támogatva azt, aki élen járt közülünk, segítve a gyengét, reményt merítve egymásból, példát mutatva és ugyanakkor tanulva is egymás példájából. A közös szabadságharcok példáit idézve kijelentette: tudjuk, hogy egymás szabadságvágyából kell erőt merítenünk. Kelet-Közép-Európában születtünk, tehát többszörösen hősök vagyunk. Ismerjük a nemzeteink szabadságára törő, erőszakos hatalmak kíméletlenségét. Miként ismerjük azt is, hogyan védhetjük meg vagy hogyan teremthetjük újra akár a semmiből szabadságunkat és függetlenségünket – mondta az államfő. Európának ezen a vidékén jól tudjuk, hogy csak annak a nemzetnek van jövője, amely képes messzebb látni saját pillanatnyi érdekeinél. Csak az a nemzet remélheti mások tiszteletét, amely kiáll a saját igazáért, de a másét is tiszteletben tartja. Képes önzetlen, áldozatkész és megértő lenni. Közös barátságunk olyan érték, amelyre minden helyzetben érdemes vigyáznunk. Ez a barátság jobb emberré, jobb magyarrá és jobb lengyellé tesz mindannyiunkat – fejtette ki. Az elnök Feliks Netz katowicei író, Márai Sándor műveinek fordítója mondását idézte, aki azt mondta: minden reggel Márait olvassa, és ez jobbá tette. Ez a titok nyitja. Mi, lengyelek és magyarok jobbá tudjuk tenni egymást. Jobbá tesz minket a két nép barátsága, egymás iránti mély rokonszenve, mindaz, ami közöttünk évszázadok óta erős köteléket jelent – hangsúlyozta. Beszédét az idősebb Antall József síremlékén látható idézettel zárta: Polonia semper fidelis (Lengyelország örökké hűséges). Majd hozzátette: önöknek tudniuk kell, hogy a magyarok hűsége éppúgy nem múlik el soha.
Bronislaw Komorowski beszédében kiemelte, hogy új, sziléziai dimenzióval bővül a lengyel–magyar barátság. Az emlékmű még szorosabbá fogja tenni ezt a barátságot. A 2006-os első lengyel–magyar barátságnapon avatott győri emlékmű, a gyökereivel egymásba kapaszkodó két tölgyfa a sorsközösséget jelképezte. Az új emlékmű azt mutatja meg, hogyan szolgálhat ez a barátság másokat, és hogy a barátság közös értékrenden alapul – mondta a lengyel államfő. Idézte a lengyel Wallenbergként is emlegetett Henryk Slawik szavait, amikor Antalltól búcsúzva azt mondta, így fizet Lengyelország. Ezzel arra utalt, hogy a Gestapo kínzásai ellenére nem vallott barátja ellen, megmentve annak életét. Szeretnénk örökre megjegyezni ezeket a szavakat. Van okunk a hálára, van okunk egymásnak köszönetet mondani, van, mire büszkének lennünk a kölcsönös kapcsolatokban. Ez felelősséget jelent a jelen és a jövő számára – mondta a lengyel államfő.
Áder János és Bronislaw Komorowski beszéde után Marcin Krupa, Katowice polgármestere átadta a magyar–lengyel barátság napjának zászlaját a 2016. évi barátságnap szervezője, Budapest képviselőjének, Nagy Gábor Tamásnak, az I. kerületi polgármesternek.
A magyar és a lengyel elnöki pár előzőleg a katowicei Krisztus Király-főszékesegyházban részt vett a Wiktor Skworc katowicei és Ternyák Csaba egri érsek által bemutatott szentmisén. Az emlékmű felavatása után Áder János és Bronislaw Komorowski megtekintette a 3. magyar–lengyel sakkversenyt. A mintegy hétszáz résztvevővel tartott versenyen közreműködött Polgár Judit magyar és Radoslaw Wojtaszek lengyel sakknagymester.
Áder János köztársasági elnök szombat délután a Katowice melletti Murckiban megkoszorúzta a második világháború végén szovjet katonák által a környéken kivégzett 29 magyar katona síremlékét. A koszorúzáson jelen volt és köszöntőt mondott a murcki polgármester, a helyi bányászzenekar eljátszotta a két ország himnuszát, és Wiktor Skworc katowicei érsek megáldotta a magyar áldozatok síremlékét.
1945 januárjában egy, a németekkel szövetségben itt harcoló magyar alakulat egy nagy erejű szovjet támadás során nem vonult vissza a németekkel, hanem bevárta az oroszokat, letette fegyvereit és megadta magát. A szovjetek ennek ellenére másnap kivégezték őket, és holttestüket temetetlenül otthagyták. A holtakat helyi lakosok temették tömegsírba. Sírjukat, emléküket a helybeliek azóta is odaadóan ápolják. A kétnyelvű emléktáblát magyar közreműködéssel 2013 áprilisában helyezték el a tömegsírnál. Máig nem ismerik az összes magyar áldozat nevét, az ismert neveket felvésték az emléktáblára.
