Egy 1761-ből származó feljegyzés szerint az aldobolyi reformátusoknak már a reformáció idején lehetett katolikusoktól átvett templomuk. Ez a régi templom azonban a 17. századi háborús időszakban elpusztult.
Aldoboly ma is álló református templomának nagyobbik része 1717-ben épült, viszont a déli falában található terméskő felirata 1722-ről tanúskodik. Az építést követően, az 1732. évi tűzvészben a templom megrongálódott, és tornya teljesen leégett.
1762-ben a gyülekezet újjáépítette istenházát, a tornyot pedig magasabbra emeltette. Alig 40 év múltán, újabb természeti csapás következtében az aldobolyiaknak ismét templomuk újraépítésén kellett fáradozniuk. Ugyanis az 1802-ben bekövetkezett földrengéskor nemcsak a templomhajó rongálódott meg, hanem a torony is leomlott. Az illyefalvi Bartos Mátyás vezetésével végzett javítási munkálatok nyomán a 27,5 méter hosszú, 8,5 méter széles, 6 méter falmagasságú egyhajós, orgonakarzatos, bolthajtásos ablakokkal ellátott épület elnyerte mai formáját. A néhány évvel később épített és a templomtól különálló, ma is meglévő, 41 méter magas, 6x6 méteres alapterületű tornyot Bartos Mátyás 1815–1819 között építette forró mésszel összekötött kőből és téglából. A karzatot és a kékre festett padokat a templom újjáépítését követően, 1804-ben készítette Cseh Ismáel asztalosmester. A bútorzat szépsége viszont Nagy Béla sepsikőröspataki népművész, tanító keze munkáját dicséri, aki a padok elejét díszítő virágmintás festett kazettákat 1973-ban készítette el. Az orgonát a templom bútorzatának befejeztével egy Tamás nevű orgonaépítő mester készítette, viszont a mai hatregiszteres hangszert Einschenk Károly brassói mester építette 1896-ban, a régit szintén ő nagyobbította meg. A toronyban ma két harang található, amelyek közül az 1875-ben öntött kis harang felirata érdekes és figyelemre méltó: „Az Aldobolyi EV. Ref. Egyháznak emlékül öntette ottan ki halt dálnoki ns. Kováts család utolsó szülöttye, Julianna. Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom. Öntett Teutsch 3. június 30. 1875”. Az aldobolyi református gyülekezet másik féltve őrzött kincse az az úrvacsorai kehely, amelyet 1739-ben Árva Bethlen Kata adományozott az eklézsiának. Felirata: „az All-Dobolyi Réform: Eklésia Számára Tsináltatta Árva Bethlen Kata – 1739”.
A templom történetében a XX. század sem telt el nyomtalanul, hiszen a második világháború alkalmával a németek 1944-ben a toronytetőt lebombázták, és a templom is megrongálódott. A háborút követően a gyülekezet önerőből javíttatta meg 1946-ban előbb a templomot, majd azt követően 1948-ban a tornyot is. Ez a templom ma is a 300 lelket számláló aldobolyi reformátusok otthona.
Vinczi Botond lelkipásztor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
