Nagyon elégedett azzal, ahogy a Reflex fesztivál közönsége fogadta a Titkaink című előadást – „ma este valami irreálisan fantasztikus dolog történt” –, a darabot korábban bemutatták Temesváron is, ott hűvösebben fogadták; az ügynökkérdés térségünkben csak „szemérmesen” feldolgozott, ugyanakkor a pedofília kérdésköre mindenkit felzaklat – vélekedett Pintér Béla a sepsiszentgyörgyi előadás után. A darab szerzőjével, rendezőjével, illetve Tatár Imre alakítójával Stuber Andrea budapesti színikritikus beszélgetett szerda este a Magmában.
Pesten ma ez a legnagyszerűbb előadás, jó kritikákat kapott, számos Kárpát-medencei színházi fesztiválon bemutatták már – rögzítette Stuber Andrea. A darab alapötlete egy projekthez köthető, mely azt a témát járta körül, hogyan élték meg a kelet-európai országokban a besúgók rendszerét, illetve miként dolgozták fel az ügynökkérdést – magyarázta Pintér Béla. Ő egyébként úgy véli, a volt szocialista tömb országaiban meglehetősen szemérmesen dolgozták fel az ügynökkérdést, Magyarországon például a parlamenti viták ellenére sem hozták nyilvánosságra azok lajstromát, mind a bal-, mind a jobboldal „titkait” leplezik. Darabjában ezt a kérdést a nyolcvanas évek Budapestjének táncházmozgalmával ütközteti, annak egyik jellegzetes figurája, Balla Bán István gyakorló pedofil, aztán beszervezik, besúgó lesz. Pintér Béla úgy érezte, torokszorító ez a téma, az említett vezérmotívumokkal képzelte el az előadást. Egyébként maga Pintér jó ismerője a pesti táncházmozgalomnak, annak idején sokat járt táncházba, otthonosan mozog mind a népdalok, mind a néptánc területén, ezt a Parasztopera című előadásában helyezi különleges szövegkörnyezetbe. Arra is emlékeztetett, Magyarországon a Kádár-rendszert nevezték a szocialista tábor legvidámabb barakkjának, szerinte a Ceauşescu-diktatúrához képest lazább – „lightos” – volt.
Pintér Béla arról is beszélt, előadásait úgy hozza létre, hogy indulásként megír húsz-harminc oldalt, majd abból építkeznek, délelőttönként újabb jeleneteket sző, s délután már próbálják is. A Titkaink esetében eleinte „látens pedofilként” képzelte el Balla Bán Istvánt, ám ezt elvetette, s az, hogy Balla hazudik, mert valójában kiéli vágyait, „gellert adott” a történetnek. Ez az előadás könnyebben jött létre, mint az utóbbi évek más produkciói, ugyanis a próbafolyamat során átírt részek a Titkaink esetében „viszonylag kevés”, hat-hét újraformálást jelentett, így az egyszerűbben született meg, mint a Kaisers TV, Ungarn című műve, melyet 42 alkalommal írt újra. Mint mondta, több politikus – Fodor Gábor, Pokorny Zoltán és Németh Zsolt – is megnézte a Titkainkat, utóbbival még el is beszélgetett az előadás után.
A 2013 szeptemberében tartott bemutató után a sepsiszentgyörgyi 106–107. előadást a legsikerültebbek közé sorolja. A darabon időközben lényegit nem változtattak, ez nem jellemző társulatukra, legfentebb egy-két szót húztak ki. Görögországba, Olaszországba készülnek a produkcióval, eddig főleg német nyelvterületen mutatták be, Baselben például „hasonló hőfokon” működött az előadás, mint Sepsiszentgyörgyön.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
