Felavatták tegnap Antall József mellszobrát az Európai Parlament brüsszeli székházában, a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyban. A szobrot Klára asszony, Antall József özvegye leplezte le. Rajta kívül az eseményen beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Gyürk András, az EP magyar néppárti delegációjának vezetője.
A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont Gondolatok Európáról – Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kíván megvalósítani Antall 25 címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken. A tudásközpont – jelentette be az özvegy a szoboravatáson – április 8-án megnyitja brüsszeli irodáját.
Gulyás Gergely a néhai miniszterelnök érdemei közül kiemelte annak felismerését, hogy Magyarországnak az európai közösség és az euroatlanti védelmi együttműködés részesévé kell válnia, hogy szociális piacgazdaságot kell teremteni, és hogy mindezek megvalósítására a kereszténydemokrácia klasszikus eszméi biztosítják a legmegfelelőbb keretet, negyven évi diktatúra egyházüldözése után is. Prőhle Gergely felidézte: Antall József óvott Kelet-Európa destabilizációjától, fontosnak tartotta Ukrajna szerepét és egyidejűleg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok konszolidálását, Nyugat- és Közép-Európa számára ugyanakkor a NATO szerepének megerősítését. Prőhle felhívta a figyelmet Antall József gondolatainak időszerűségére annak kapcsán is, hogy a néhai miniszterelnök már 1993 őszén a XXI. század bolsevizmusának nevezte az iszlám fundamentalizmust. Gyürk Andrást – mint elmondta – Antall József példája több értelemben is megragadta, bár eltérő nemzedékhez és eltérő politikai közösséghez tartoztak: „az egész életében politikai pályára készülő államférfi példája felelősségtudatból, a szélsőségektől irtózó, de kompromisszumokra mindig kész politikus példája demokratikus elkötelezettségből és a művelt, visszafogottan elegáns úr példája emberségből”.
A szimpóziumon Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt elnöke, valamint Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke egyaránt kiemelte, hogy Antall Józsefet az európai integráció alapító atyáinak sorába emeli életműve. Daul – az európai helyzetet áttekintve – azt hangoztatta, hogy a kontinens most is válaszút előtt áll, és a döntések meghozatalakor a múlt sikereiből, illetve hibáiból egyaránt tanulnia kell. A válság azzal a tanulsággal szolgált, hogy a kilábaláshoz „több Európa” kell, bármennyire is állítják ennek az ellenkezőjét a populisták. Szájer emlékeztetett: Antall József nevéhez fűződött a Varsói Szerződés megszüntetésének, illetve a visegrádi együttműködési keretek kialakításának a kezdeményezése.
