A hivatalos kimutatások szerint nagyon kevés bárány fogy a húsvéti időszakban Háromszéken, a valóságban azonban szinte minden családban fogyasztanak bárányhúst a napokban. A legtöbb állatot otthon vagy az esztenán vágják le, kevesen bajlódnak azzal, hogy engedélyezett vágóhídon, vágóponton „áldozzák fel” az ünnepi asztalra valót.
Tavaly 400, tavalyelőtt 350 bárányt vágtak le előírás szerint a megyében, ahol pillanatnyilag Baróton és Lemhényben működik erre jogosult vágóhíd. Ezek mellett ideiglenes vágópontokat is engedélyeznek – mondta dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. A megyei főállatorvos számítása szerint 35–40 ezer berbécsbárány lát napvilágot a megyében, elméletileg ezeket vágják le. Országos szinten nyolcmillió levágandó egyedről beszélnek.
A megyében gyakorlatilag csak a sepsiszentgyörgyi piacon árusítanak bárányt, más városokban nincs kereslet. Ez nem jelenti azt, hogy ott – vagy faluhelyen – nem esznek húsvétkor bárányhúst, hanem sokan sajátjukat vágják le, mások ismerősöktől, juhosgazdáktól szerzik be a hagyományos húsvéti ínyencséget. Az ár is kedvezőbb, mint a piacon, otthonról általában 15–18 lejért adják kilóját.
A megyeszékhelyi központi piacon évente tíz asztalt készítenek elő a bárányárusok számára – mondta el érdeklődésünkre Tóth B. Csaba, a piacot működtető Tega Rt. igazgatója. Tegnapra hat asztalt foglaltak le, Illyefalváról, Barótról, Kovásznáról hozták a levágott állatokat, Szárazajtáról két gazda is érkezett portékájával. Ma és holnap kilenc asztalról árulnak. A bérelt hússzékekben is kínálnak vágott bárányt, tegnap egy helyen 23 lejt kértek kilójáért. Ezeket hűtőben, műanyag fóliába tekerve tárolják. Bárány tehát lenne bőven – a vevőnek már csak pénzre van szüksége.
Tegnap reggel kilenckor hárman is kínálták a bárányt a központi piacon. Egy szárazajtai gazdasszonnyal és egy illyefalvi gazdával beszélgettünk (kérésükre nem nevesítjük őket) az eladási lehetőségekről. Az egyénenként eladott bárányok száma függ attól is, mekkora a kínálat. Ha többen vannak, fejenként kevesebbet adnak el. Az is számít, hogy a vevők fizetés előtt vagy után vannak, most épp előtte, kevesebb a pénz – állapították meg. Amúgy 25 lejt kérnek a bárányhús kilójáért, akár tavaly is, tavalyelőtt viszont 28 lejért árulták. A legjobb, ha egyben tudják eladni, de ha a vevő kéri, kettévágják, sőt, akad árus, aki negyed báránnyal is kiszolgál. Sok kiadással jár a bárány hivatalos eladása: fizetnek a termelői és eladói könyv kiváltásáért, a piaci asztalért, az üzemanyagért, és az eladónak rendelkeznie kell egészségügyi könyvvel is. Engedélyezett helyen 15 lejért vágnak le egy állatot. Legkevesebb tíz bárány ára ezekre a költségekre megy el – szögezte le a két bárányárus.
A megyében egyébként növekvőben a juhállomány, jelenleg 172 ezer egyed szerepel a nyilvántartásban – tudtuk meg Könczei Csaba megyei agrárigazgatótól. Naghiu Gheorghe aligazgató a szaporulat számát is ismertette: 164 ezer bárány született idén.
A megnőtt juhállomány csökkenti a tenyésztés jövedelmezőségét – jelentette ki Simon György, a Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesületének alelnöke. A kereskedők az utóbbi időben évente 50 banival, egy lejjel csökkentik a kilónkénti felvásárlási árat. Most 9–10 lejben viszik a nagybani vásárlók az élő állat kilóját. Az alelnök szerint az utóbbi napokban, hetekben 5–7 ezer bárányt vittek külföldre.
A túlkínálat adta értékesítési nehézség mellett a támogatások értékének csökkenése is fokozza a juhtenyésztők gondját – ez ugyancsak az állomány növekedésének rovására írható. A tavalyi támogatást a napokban kapják meg, 28 lejt egy anyaállatra, miközben 40 lejt vártak a tenyésztők. Ezért pillanatnyilag rossz helyzetben van a juhtenyésztési ágazat, jövedelmezősége jelentősen csökkent – vonta le a következtetést Simon György.