Nagyszerű pénzügyi terveink vannak, amelyeket az új adótörvénykönyvben fektettek le, és ha minden jól megy, úgy 2020-ig meg is valósulnak. De lehet, nem megy majd minden, mint a karikacsapás, mert a Nemzetközi Valutaalap nagyágyúi máris erősen csóválják fejüket. Pedig milyen jó lesz, ha négy százalékkal csökken az áfa, sőt, bizonyos élelmiszereknél tizeneggyel. Esik az alkohol és az üzemanyagok luxusadója, a jövedelemadó. Cukor lesz az élet, csak szopni kell.
Az ügyes pénzügyesek azt mondják, akkora lyuk keletkezik a költségvetésben, amit egyszerűen nem lehet betömni. Olyan „szépen” alakul majd, hogy 2020-ra oda jutunk, ahol 2010-ben voltunk, amikor az államháztartás hiánya miatt a köztisztviselők fizetését tíz százalékkal kellett csökkenteni.
De a kormány csak mórikálja: igenis, van lehetőség minden álmunk megvalósulására, hiszen oly mértékű az adócsalás, hogy ha azt visszaszorítják, minden gondunk megszűnik. Az előző kormányok is állandóan szorították vissza, így lett egyre nagyobb. A mostani nekifogott bebizonyítani, hogy igenis, lehetséges. És lám, a pénzügyi hatóságok sok vendéglőst, butikost, kiskereskedőt ellenőriztek, sok csalafintaságot lelepleztek, még egy-kétlejeseket is, és nagy pénzeket hajtottak be az államkasszába. Arra gondolhatnak az ellenőrző szervek, jól meg kell ijeszteni ezeket a vállalkozókat (és sikerült is nekik), ne csaljanak többé! Aztán visszafogták a lovakat, mert rájöttek, jobb, ha lazítanak a gyeplőn, és engedik, hogy egy kicsit csaljanak, mert akkor következőkor ismét el lehet kapni, ismét lehet büntetni, így telik a nagy közös kassza. Ha pedig bezárják a vállalkozásokat, se pénz, se posztó, adót sem fizetnek, és büntetést sem lehet behajtani tőlük, s azt az ő zsebük sínyli meg. (Reméljük, az így beszedett pénzek nem vállnak ismét kenő- és csúszópénzzé vagy lopás tárgyává!)
Rögtön kerültek olyanok is, akik kihasználták a pánikhangulatot: több polgármestert felhívtak telefonon korrupcióellenes ügyésznek adva ki magukat. Határozott hangon követelték, hogy adják meg bankkártyájuk számát és kódját. Mivel sokan beijedtek a bűnüldöző szervek hirtelen nőtt buzgalma láttán (egyesek némi vajjal a fejükön), készségesen szolgáltak a kért adatokkal. Aztán a bankszámláikat alaposan megdézsmálták. Mert akad ám nálunk vállalkozó szellemű szélhámos bőven!
Sok minisztert, nagyvállalkozót, mindenféle közvetítőt, politikust bezártak, így most olyanokat hallani, hogy a felelős beosztásban lévők egyszerűen aláírni sem mernek, nehogy tévedésbe vagy kísértésbe essenek. Még valaki tudtukon kívül meg találja vesztegetni őket, s így a vesztükbe, a börtönbe rohannak. Érdekes, hogy a beruházások mennyisége az idei év első két hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 39 százalékkal csökkent. Ez azért van, mert arra gondolnak sokan, hogy ha már nem lehet lopni, mint régen, akkor semmit sem érdemes csinálni. Ha nem dolgoznak, nem „tévednek”. Lassan eljutunk oda, mint a svédek. Kivándorolt ismerősünk abban reménykedett, ha nem kér számlát, olcsóbban megszámítanak neki valamilyen otthon elvégzendő munkálatot. A vállalkozó viszont nem azt mondta, hogy rendben, hanem egyszerűen már számla ellenében sem volt hajlandó elvállalni a munkát.
No, mikor nálunk is ilyesmi történik, akkor jő a jó világ.
