Magyarországi nemzetiségek – köztük a vendek, horvátok, németek, szlovákok – húsvéti szokásaiból kapnak ízelítőt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum látogatói húsvétvasárnap és -hétfőn.
Kovács Zsuzsa, az intézmény munkatársa felidézte: a skanzenben nemcsak a 19. század végi, 20. század eleji Magyarország népi építészetét és életmódját mutatják be, hanem sok témát és családtörténetet is. „A húsvét alkalmat ad arra, hogy fókuszba kerüljenek azok a nemzetiségek, vallási csoportok, melyeknek épülete vagy története van a múzeumban.” Az ünnepi hétvégén többek között a magyarországi német kisebbség gazdag szokásvilágával, a görög katolikusok hagyományaival vagy szlovák ételekkel lehet megismerkedni. A skanzen hidasi lakóházában egykor német család lakott, a hétvégén ehhez kapcsolódva a kútdíszítés szokását mutatják be. „Az önmagában is gyönyörű kutat ezen a hétvégén virággal borítják, megidézve a Németországban ma is közkedvelt, sokszor turistalátványossággá váló hagyományt.” Ráirányítják a figyelmet a szlovák húsvéti ételekre is. A történelmi Magyarországról, Nemesradnótról ide került, egykor szlovák család otthonául szolgáló lakóházban szlovák húsvéti ételeket mutatnak be, recepteket is mellékelve hozzá. Közelebb kerülhetnek a látogatók a nyugat-magyarországi szlovénekhez, a vendekhez is. Ez alkalommal a gasztronómiájukból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. „Konyhájuk erősen kötődött a hajdinához, amelyet leginkább kása formájában készítettek, de ma is szívesen használják például kolbászba tölteléknek, emellett a gombaételek is főszerepet kaptak, hiszen az Őrség Magyarország egyik legcsapadékosabb területe” – magyarázta Kovács Zsuzsa. A valamikor horvát család által lakott undi épületben a rozmaringra irányul a figyelem. „A horvát szokásokban fontos szerepe volt a rozmaringnak mint díszítőnövénynek, a hétvégén egyebek mellett rozmaringkoszorút készítenek.” A görög katolikus tradíciók közül a pászka és a húsvéti pászkaszentelés hagyománya kerül a középpontba. „A görög katolikus pászka különleges recept alapján készült kelt tészta, szimbolikus étel, a kalácsot madarakkal és virággal díszítették.” A mádi kereskedőházban a szédervacsora hagyományát mutatják be a szédertál szimbolikus jelentőségű ételeivel. Kovács Zsuzsa felidézte azt is, hogy az ünnep nem valláshoz kapcsolódó legerősebb jelképe a húsvéti nyúl. „A szokás szintén Németországból terjedt el, akárcsak a karácsonyfa, és a 19. század óta már a hagyomány része.”
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
